MIÉRT TÉRÜL MEG, HA IDŐBEN VIZSGÁLJÁK MEG A TALÁLMÁNYOK ÚJDONSÁGÁT?
Modern világunkban az innováció egyre fontosabb, és az új műszaki megoldások hatékony jogvédelmének is fokozott a jelentősége. Ha ehhez hozzávesszük azt a körülményt, hogy a piacok mérete is bővül, és az új megoldásokat nemzetközi szinten is érdemes és szükséges védeni, ajánlatos a szabadalmi bejelentések minőségével és a megfelelő jogvédelem biztosításának lehetőségeivel kiemelten foglalkozni.
A kérdés fontosságát növeli, hogy a külföldi szabadalmak megszerzésének költségei meglehetősen magasak, és igen nagy csalódással járhat, ha a megoldások szabadalmazhatóságának hiányáról csak a külföldi szabadalmaztatási eljárások során szerzünk tudomást, amikor ezekre már komoly pénzt kellett fordítani, és a feltárt problémák elhárítása is – ha egyáltalán lehetséges – felettébb költséges.
A szabadalmi oltalom megszerzésének feltételei világviszonylatban lényegében azonosak: a védendő megoldásnak újnak és feltalálói tevékenységen alapulónak kell lennie, ami egyenértékű azzal, hogy a megoldásnak nem szabad szakember számára, a meglévő ismeretek és tudás alapján nyilvánvalónak lennie.
A szabadalmi eljárásokban közös, hogy valamely országban tett első szabadalmi bejelentésre annak dátumától számított egy éven belül lehet külföldi vagy nemzetközi szabadalmi bejelentést tenni, és a bejelentés szövegét az eredeti elsőbbséges bejelentés napjától számított másfél év elteltével nyilvánosságra hozzák. Az újdonságra és a feltalálói tevékenység meglétére irányuló érdemi vizsgálatot sok országban a közzétételtől számított fél éven belül lehet és kell kérni, amikor már a bejelentés magas díját meg kellett fizetni, és külön ki kellett fizetni a vizsgálat díját is. Ha valamely hivatal úgy találja, hogy a megoldás nem új, vagy nem alapul feltalálói tevékenységen, akkor a bejelentő ezekkel az érvekkel vitába szállhat, és az eredeti műszaki tartalom keretein belül az oltalmi igényét megváltoztathatja. Ez a vita tehát az első bejelentést követő mintegy második-harmadik évben zajlik, és ekkor már nemcsak az említett eljárási költségek, hanem az éves fenntartási költségek is terhelik a bejelentőt, amihez nagymértékben hozzájárulnak az említett érdemi vitával kapcsolatos kiadások.
Az ilyen késői viták és felesleges kiadások megelőzhetők, vagy veszélyük lényegesen csökkenthető, ha az említett költségek felmerülése előtt lehetőség van a bejelentés újdonságának és feltalálói tevékenységen alapulásának időben történő megismerésére.
A szabadalmi törvény (1995. évi XXXIII. tv., rövidítve: Szt.) 69/A §-ában ilyen lehetőséget találunk, amely szerint a Hivatal írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatást végez a bejelentő kérésére egy (csekély) 30 800 forint összegű díj befizetése ellenében. Ezt a bejelentés napjától számított tíz hónapon belül lehet kérni, de célszerű azonnal, tehát a bejelentés napján megtenni. Ugyanennek a szakasznak a 8. bekezdése lehetőséget teremt a kutatási jelentés és vélemény gyorsított elkészítésének a kérésére kétszeres díj befizetése esetén. Ekkor a Hivatal a kutatást és a véleményt a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül elkészíti. Ez a költség eltörpül a hasonló kutatás és vélemény készítésének nemzetközileg kialakult költségeihez képest (azok alig kevesebb, mint egyhuszad része), ugyanakkor nagyon gyors.
Ezzel a lehetőséggel az elmúlt években igen sok bejelentő élt, és a kapott vélemény alapján többé-kevésbé világossá vált számára a releváns technika állása és az a tény, hogy a megoldás a bejelentett formában oltalomképes-e vagy sem. Ha az, akkor nyugodtan vállalhatta a nemzetközi, majd európai szabadalmi bejelentések magas költségeit.
A törvény azt is lehetővé teszi, hogy akik elsősorban a nemzetközi oltalomszerzésben érdekeltek, a bejelentés szövegét angolul nyújtsák be, és az angol szöveg alapján is lehet írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatást kérni kétszeres díj ellenében. Ebben az esetben a Hivatal a jelentést és a véleményt angolul adja, ami egyes külföldi szabadalmaztatási eljárásokban közvetlenül felhasználható.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint ezt a szolgáltatást sokan igénybe veszik, és az említett okok miatt nagyon hasznosnak találják. Ugyanakkor, szintén a tapasztalatok szerint, gyakran előfordul, hogy a vizsgálati jelentésben a feltalálói tevékenységet és esetenként az újdonságot is negatívan ítélik meg, ami a bejelentőket elkeseríti, a külföldi jogszerzéstől és a magyar eljárás folytatásától eltanácsolja, és ezzel (ha a vélemény nem helytálló vagy a problémák orvosolhatók), helyrehozhatatlan kárt is okoz hat, mert egyébként védhető és jó megoldások védelméről a jogosultakat lebeszéli, sőt az is előfordulhat, hogy egy egész kutatási-fejlesztési irányzatot megtorpedózhat.
E cikk megírásához éppen ennek a problémának a felismerése vezetett. Kevesen tudnak arról, hogy ha a bejelentő nem ért egyet a véleményben megfogalmazott kifogásokkal, vagy azok elhárítására az oltalmi igény kis változtatásával lehetőséget lát, akkor a törvény lehetőséget teremt az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatás ismételt megkérésére ugyanazon díjak befizetése mellett, és ebben az ismételt eljárásban a bejelentőnek lehetősége van arra, hogy megfelelő érveket adjon elő a véleményben megfogalmazott kifogásokkal szemben, és/vagy a leírását és az igénypontokat megváltoztassa. Ha egy ilyen válasz és módosítás meggyőzi a Hivatalt a bejelentés oltalmazhatóságáról, akkor a második írásos vélemény már sok esetben kedvező, és a bejelentő időben értesül arról, hogy bejelentése mégis oltalomképes, és érdemes a külföldi oltalomszerzéssel járó költségeket vállalni.
Ezzel a második lehetőséggel az elsőbbség napjától számított nyolcadik hónap végéig lehet élni, és ekkor a Hivatal még az elsőbbségi év lejárta előtt kiadja a második írásos véleményt, tehát a bejelentő – még a nemzetközi bejelentés megtétele és az azzal járó költségek felmerülése előtt – elég nagy valószínűséggel tudni fogja, hogy a bejelentésre végül oltalmat tud-e szerezni vagy sem.
A második ilyen eljárásra azért érdemes figyelmet fordítani, mert a tapasztalatok szerint az érvelés és az igénypontok átdolgozására fordított ráfordítás többszörösen megtérül, és az esetek jelentős részében sikerrel jár, tehát igénybevétele nagyon indokolt. Ennek oka az, hogy a Hivatal által vállalt két hónapos határidő igen rövid ahhoz, hogy a vizsgáló figyelme minden részletre kiterjedjen, illetve egyes ellentartások tükrében a bejelentésben foglalt műszaki tartalomnak nem az eredetileg gondolt részei válnak jelentőssé, azaz a bejelentőnek a jelentésben feltárt körülményekre figyelemmel kellő időben felül kell vizsgálnia az újdonsággal és a feltalálói tevékenységgel kapcsolatban korábban kialakított álláspontját, és új érveket, célokat lehet keresni és találni.
A megfelelő minőségű oltalom jelentőségét az Egységes Hatályú Európai Szabadalmak és Bíróság mint új jogintézmény tavaly júniusi elindulása fokozta, mert a költségek bár magasabbak lettek, a jog területi hatálya nagymértékben megnőtt, és a jogérvényesítés, bár ennek költségei is emelkedtek, rövidebbé és hatékonyabbá vált. A jogerős döntések a résztvevő országok mindegyikében azonnal hatályba lépnek és végrehajthatók. Az ilyen nagyon nagy jelentőségű védelemre szánt kiadások akkor térülnek meg, ha az általuk nyújtott előnyökkel élni lehet, és a szabadalmak által biztosított kizárólagos jogoknak záros határidőn belül érvényt lehet szerezni, és nem kell számolni a korábbi, országonként akár öt-nyolc évig tartó és nagyon költséges nemzeti jogérvényesítésekkel.
A cikk az Innotéka Magazin 2025. áprilisi számában jelent meg.
ügyvezető-helyettes
európai és magyar szabadalmi ügyvivő partner
okl. villamosmérnök, mérnök-közgazdász
