Szellemitulajdon-hasznosítás

A közfinanszírozású kutatóhelyeknek 2004 óta, a régi innovációs törvény[1] életbe lépése óta rendelkezniük kell Szellemitualjdon-kezelési Szabályzattal (SZTSZ). Az ország legjelentősebb kutatóintézetei közül számos intézettel együttműködtünk szabályzatuk kialakításában. Ahogy a szabályzatalkotási folyamatok lezárultak, mára már a kutatóhelyi szabályzatok esetében elsősorban csak az időszakos revíziók jellemzők. Mivel a kutatóhelyi és egyetemi működés IP oldala nagymértékben megegyezik, ezek a szabályzatok globális szinten is nagy hasonlóságot mutatnak. Ugyanakkor a kutatóhelyi SZTSZ-ek avagy IP Policyk nem ültethetőek át a for-profit vállalkozásokra, ahol ezzel szemben nagy heterogenitással találkozunk.

A vállalkozások is egyre nagyobb arányban döntenek úgy, hogy működésüknek azt az oldalát, ami ma már a cégérték legnagyobb részét kiteszi, átgondolt elvek alapján, ellenőrizhetően és egységesen akarják kezelni. Ez a legtöbb esetben nem lehetséges egy központi szabályzat nélkül, ugyanakkor cégenként nagyban változik, hogy ez mikre terjed ki és milyen tartalommal. Az IP Policy kialakítási folyamatnak emiatt magánál a szabályzatalkotásnál is hangsúlyosabb része a stratégiai célok meghatározása és a meglévő gyakorlat felmérése (IP audit), később pedig a szabályzat bevezetése. Az IP Policy-tól minimumként elvárható, hogy biztosítsa a céges működés jogszabályi megfelelését, például a feltalálói díjazás vagy a szellemi tulajdonok számvitele és transzfer árazása kapcsán. Emellett két fő célja egyrészt a jogi kockázattal járó gyakorlatok minimalizálása (potenciális bitorlás, feltalálói díjperek, partneri jogviták elkerülése) másrészt a vállalkozás szellemi vagyonának megőrzése és a gyarapításának motiválása, illetve a szellemi vagyon hasznosításának elősegítése. Ennek érdekében az IP Policynak le kell fektetnie a munkavállalókat orientáló irányelveket, tartalmaznia kell egyfajta ösztönzőrendszert, és támogatnia kell a gyakorlati megvalósítást folyamatleírások, csekklisták és iratminták segítségével. Mint minden folyamatot, a szellemitulajdon-kezelést is támogatják informatikai megoldások, amelyek a mindenhol megtalálható irodai programoktól, a vásárolható szoftvereken át az egyedileg fejlesztett rendszerekig terjedhetnek.

Korábbi és jelenlegi megbízóink között megtalálhatóak innovatív pár fős kft-k, több ezer fős közfinanszírozású intézmények és több tízezer fős multinacionális vállalatok is, ami jól illusztrálja a szellemitulajdon-kezeléssel kapcsolatos igények sokszínűségét. Mindezt mi nem korlátként értékeljük, sőt kifejezetten élvezzük, hogy meglehetősen egyedi kérésekkel találkozhatunk, amiknek örömmel igyekszünk megfelelni.

[1] 2004. évi CXXXIV. Törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról