Védett-e a Mastercard piros-sárga színű körökből álló jóhírű logója fekete-fehér változatban is?
Előzmények
A korábbi években a lengyel Cinkciarz társaság 13 megjelölésre vonatkozóan adta be európai uniós védjegyként történő bejelentési kérelmét a Spanyolországi Alicante városában található Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál [a továbbiakban: EUIPO (European Union Intellectual Property Office)]. A védjegybejelentési eljárásban a Mastercard felszólalást nyújtott be mind a 13 megjelölés ellen. A Mastercard felszólalásaiban arra hivatkozott, hogy a lajstromozni kívánt megjelölések az összetéveszthetőségig hasonlóak a Mastercard-nak az azonos áruk és szolgáltatások tekintetében regisztrált korábbi védjegyeihez. A felszólalásokat az EUIPO 12 esetben alaptalannak minősítette és elutasította, egy további eljárást pedig felfüggesztett.
Válaszul a Mastercard offenzív magatartására a Cinkciarz két törlés iránti kérelmet nyújtott be az EUIPO-hoz, melyek jogalapjaként pedig a megkülönböztető képesség hiányát jelölte meg. A törlés iránti eljárással érintett Mastercard ábrás védjegyek – az alább látható módon – két fekete-fehér, egymást átfedő körökből állnak:
A védelem kiterjesztése
A Mastercard válaszában előadta, hogy azért lajstromoztatta még 2012. évben Európai Uniós szinten a fenti védjegyeket, mert – bármilyen színűek is legyenek a fenti módon elhelyezett körök – ki kívánta terjeszteni azt az oltalmat, amelyet a jól ismert, piros-sárga színű egymást átfedő körökből álló védjegyei élveznek. A Mastercard ezzel tehát azt kívánta elérni, hogy bármilyen színű, a fenti mértékben egymást átfedő körök védjegyként történő bejegyzése ellen sikerrel felléphessen, hasonló áruk és szolgáltatások esetén.
A Cinkciarz azonban nem értett egyet az oltalom kiterjesztésével: mivel az ő logója szintén két egymást átfedő fekete-fehér körből áll, attól tartott, hogy saját logója a Mastercard védjegyoltalma kiterjesztésének áldozatául fog esni. A fenti előzmények és a Mastercard védjegyoltalom-kiterjesztő politikája vezettek a törlés iránti kérelmek benyújtására.
A Cinkciarz többek között azzal érvelt, hogy nem lett volna szabad monopóliumot biztosítani a Mastercard részére a két egymást átfedő kör használata felett, továbbá a Mastercard részére sosem lett volna szabad engedélyezni a fenti megjelölések lajstromozását, mivel azok megjelenésükben túl egyszerűek, általánosak és megkülönböztető képességük pedig nincsen. A Cinkciarz szerint a Mastercard védjegyei az ő alábbi logóihoz hasonlítanak:
Temérdek bizonyíték, relevancia nélkül
A Mastercard szerint a védjegyei 1969. óta több mint 2,3 milliárd darab, bank, hitel vagy egyéb típusú kártyán jelentek meg világszerte. Az ezáltal megszerzett megkülönböztető képességével elérte, hogy a két egybeeső körről az emberek minden körülmények között a Mastercard védjegyét ismerjék fel a hitel- és bankkártyák, illetve a pénzügyi szolgáltatások területén.
Annak érdekében, hogy az EUIPO-t a fekete-fehér körök szerzett megkülönböztető képességéről meggyőzze, a Mastercard hatalmas mennyiségű bizonyítékot szolgáltatott a Hivatal részére, mely azonban végül eredménytelennek bizonyult. Bár a Mastercard temérdek logóval ellátott termékről szolgáltatott bizonyítékot, egyik sem tartalmazott a fekete-fehér védjegyeinek használatáról érdemi bizonyítékot. Ennél fogva az EUIPO – miután feldolgozta az irrelevánsnak minősített adatmennyiséget – úgy határozott, hogy a Mastercard a fenti védjegyeire nem terjesztheti ki már tovább az említett piros-sárga védjegyei által élvezett oltalmat: azaz a fekete-fehér védjegyek törlésre kerültek.
Véleményünk
A fenti döntések ellenére a Mastercard társaság számos egyéb védjegye alapján továbbra is sikerrel felléphet mások ellen, akik olyan megjelölést próbálnak védjegyoltalom alá helyezni vagy olyan megjelölést használnak, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek az ő korábbi védjegyeivel, vagy amelyek a korábbi jóhírű védjegyei megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértenék vagy tisztességtelenül kihasználják.
Ahogyan azt az előző – a McDonald’s Big Mac és Mc előtag szóvédjegyeinek elvesztéséről szóló – cikkeinkben is leírtuk, ez a döntés jól is tükrözi, hogy a védjegyhivatalok nem hagyhatják, hogy egyes cégek kizárják védjegyeikkel a versenytársaikat a termékeik olyan formában való levédetésének lehetőségétől, amelyben ők a megjelöléseiket nem használják a védjegytörvény rendelkezéseinek megfelelően. Mivel a teli fekete kört ábrázoló védjegy vonatozásában a Mastercard az EUIPO határozata ellen fellebbezést terjesztett elő, a további döntést a fellebbezési tanácstól várhatjuk.
Dr. Lantos Judit
ügyvéd
partner
