A fenti jelölésekkel gyakran találkozunk, és sokunkban felmerül a kérdés, hogy valójában mit is jelentenek, használatukkal kapcsolatban van-e valamilyen kialakult szabályrendszer, feltüntetésük vajon kötelező-e vagy csak megengedett, feltüntetésük mikor tilos és mikor indokolt.
A © jel egy műnek a szerzői jogról szóló törvényben (vagy külföldi mű esetében az adott országban érvényes szerzői jogi szabályozásban) meghatározott védelmét mutatja. A bekarikázott C betű az angol „Copyright”, azaz „szerzői jog” kifejezés rövidítése. Feltüntetése már nem kötelező, vele főleg könyvek, kiadványok elején találkozunk és mellette általában a szerzői jog jogosultja nevét és a mű keletkezési évét tüntetik fel. A szerzői jogi törvény rendelkezései nem függnek a © jelzés használatától, a törvény mindenkire vonatkozik. A © jel használata alapján ha valaki a mű felhasználásához engedélyt akar szerezni, akkor erről azonnal tudja, hogy a kérésével kit keressen meg.
A márkák védelme
A jelen cikk elsődleges célja a két másik ® és ™ jelzéssel kapcsolatos kérdések tisztázása. Mindkét jelzés a mögötte lévő megjelölés, logó, brand védjegyoltalomban részesültségét jelöli, és közöttük jelentésüket tekintve nincs különbség. Mindkettő egy-egy angol szó rövidítése, tehát a ® jelben a karikában lévő R betű az angol „registered” azaz „lajstromozott”, „nyilvántartásba vett” vagy „regisztrált” értelemmel bír. A ™ jel az angol „trade mark” azaz magyarul „védjegy” rövidítése, és ugyancsak a jelzett áru védjegyoltalomban részesítettségét hivatott mutatni. Megjegyzendő, hogy mindkét jelzést fél sorral feljebb, azaz felső index magasságában szokták feltüntetni.
Ezeknek a jelzéseknek a használata Magyarországon és az EU tagországaiban nem kötelező, de használatuk komoly jelentéssel és jelentőséggel bírhat.
Hogyan lesz védett a védjegy?
Egy megjelölés Magyarországon háromféleképpen részesülhet védjegyoltalomban, ezek közül az első, ha a megjelölésre a Védjegytörvény alapján engedélyeztek oltalmat, amit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által vezetett védjegylajstromba bevezettek.
A második lehetőség, amivel elsősorban külföldi jogosultak élnek, az 1891-ben létesített Madridi Megállapodás keretében tett nemzetközi védjegybejelentés alapján szerezhető nemzeti védjegy, aminek az adminisztrációját a Szellemi Tulajdon Világszervezete Genfben székelő Nemzetközi Irodája intézi, és Magyarország megjelölésekor a szerzett jog a magyar nemzeti védjeggyel egyenértékű jogokat biztosít.
A harmadik lehetőség az Európai Uniós védjegy, aminek az eljárását, lajstromozást az alicantei székhelyű Európai Unió Szellemi Tulajdonvédő Hivatala intézi, és az EU védjegyek az Unió minden országában egyaránt hatályosak és az általuk biztosított jogok az egyes országokban a nemzeti védjegyek hatályával azonosak.
Visszatérve a hivatkozott jelzésekhez, álláspontom szerint a ® és ™ jelek minden olyan megjelölés, márkanév, brandnév mögött feltüntethetők, amelyek ezen három lehetőség bármelyike szerint Magyarországra kiterjedő hatályú védjegyoltalommal rendelkeznek. Egyes források szerint a ™ jelölés használható a még nem lajstromozott, de már bejelentési eljárás alatt álló megjelölések esetében is.
Mikor nem megengedett a ® vagy ™ jelzések használata ?
Leszögezhetjük, hogy a terméken, vagy a megjelölés bárhol történő megjelenítése után feltüntetett ® vagy ™ jelzés félrevezető, megtévesztő és ezért használata nem megengedett olyan esetekben, amikor a mögötte álló megjelölés nem áll védjegyoltalom (vagy függő oltalmazási eljárás) alatt, mert ez a fogyasztókat megtéveszti és ez reklám esetén a reklámtörvény, kereskedelmi használat esetén pedig a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseibe ütközik.
Mikor kötelezhető valaki a ® vagy ™ megjelölés használatára?
A kérdés megválaszolásához kis kitérőt kell tenni, nevezetesen, ha egy termék brand neve vagy a részére adott védjegyszó nagyon találó, kifejezi a termék lényegét vagy a piac a terméket ezen a néven ismeri, mint például a „Magnetofon”, „Nylon” szavakat, akkor ezen elterjedt használat eredményeként a találó védjegy fajtanévvé alakul és a termék elterjedten használt nevévé válik és ezért oltalomképességét elveszti.
Abból a célból, hogy a frappáns és jó védjegyek ne válhassanak fajtanévvé és ne veszítsék el oltalomképességüket, a Védjegytörvényban erre született a 13. §-ban megfelelő rendelkezés, ami a védjegyjogosultak számára lehetőséget ad arra, hogy ha valaki kézikönyvben, szótárban vagy lexikonban, enciklopédiában vagy hasonló nyomtatott vagy elektronikus formában valamely védjegyet megjelenít, akkor kötelezhető arra, hogy a védjegy neve után feltüntesse annak védett állapotát, pl. az itt hivatkozott jelek valamelyikének a használatával. Aki ezzel a lehetőséggel él, az mentesül az alól, hogy a védjegyoltalmat a megkülönböztető képesség hiánya miatt érvénytelenítsék. Ilyen esetekben a használat tehát kötelező lehet.
Milyen további jogi jelentősége van a ® vagy ™ megjelölés használatának?
A védjegyoltalom olyan jog, ami az azt megsértő személy szándékától, vétkességétől vagy vétlenségétől függetlenül érvényesíthető, azaz a védjegybitorlás és következményei alkalmazása alól nem jelent mentesítést, ha a jogosulatlan használónak nem volt tudomása a védjegyoltalom létezéséről.
Ugyanakkor a védjegyoltalom megsértésének büntetőjogi oldalai is vannak, ahol a jogsértő személy vétkességének komoly jelentősége van. Ha a védjegyet hordozó terméken, annak hirdetésén, csomagolásán vagy szolgáltatások esetén a szolgáltatással kapcsolatos dokumentumokon az említett ® vagy ™ megjelölések feltüntetésre kerültek, akkor az őket jogosulatlanul lemásoló vagy használó személyek vétlensége nem állapítható meg, mert ezek által a jelzések által tudniuk kellett, hogy a megjelölés védjegyoltalom alatt áll, és ha ezek után is jogtalanul hasznosított, akkor részéről jóhiszeműség vagy vétlenség már nem állítható.
Emellett, védjegybitorlás után a védjegybitorlóval szemben a Ptk. szabályai szerint anyagi igény (pl. kártérítés és/vagy gazdagodás elvonás) támasztható. Ezeknek az elbírálásánál a vétlenség már mérlegelési szempont lehet. Ha a termékeken a hivatkozott jelzések szerepeltek, akkor itt is egyértelműen kijelenthető a védjegybitorló személy vétlenségének hiánya, hiszen tudnia kellett arról, hogy az adott megjelölés védjegyoltalom alatt áll.
A ® vagy ™ jelzések használatának problémái a nemzetközi kereskedelemben
A tárgyi jelzések használatával óvatosan kell bánni a nemzetközi kereskedelemben, mert a védjegyoltalom nemzeti jog (esetenként pl. EU védjegy, Benelux védjegy) adott ország csoportokat ölel fel, de a védjegyoltalom hatálya csak az engedélyező ország területére terjed ki.
Ha egy terméket valamely adott ország piacán akarjuk értékesíteni vagy használni, akkor az említett jelzések elhelyezése akkor szabályos, ha az adott országban rendelkezünk a megjelölésre védjegyoltalommal. Miután a tisztességtelen piaci magatartást és a fogyasztók megtévesztését szinte minden ország ismeri és a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit alkalmazza, egy Magyarországon jogosan feltüntetett és a védjegyoltalom fennállását igazoló jelzés egy másik ország piacán könnyen megtévesztő lehet, ha ott már a termékre nincs védjegyoltalom.
Ezért ügyelni kell arra, hogy ha a terméken lévő védjegy mellett a ® vagy ™ jelzést használjuk, akkor a megjelölésre az adott országban legyen érvényes védjegyoltalom.
Emellett figyelembe veendő az a körülmény is, hogy a termék kerülhet olyan ország piacaira, ahol a ® vagy ™ jelzések használata kötelező, ha a termékre van védjegyoltalom.
A fentiekre tekintettel export esetében sok egyéb tényező mellett gondolni kell arra, ha a ® vagy ™ jelzések használatának a feltételei az adott területeken fennállnak-e, illetve ha nem, akkor biztosíthatók-e.
A fenti rövid összefoglaló csak durva eligazítást adott az említett jelzések használatára vonatkozóan, ugyanakkor figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a megjelölésekkel, márkanevekkel külföldi piacokon egyéb problémák is felléphetnek, és a jelzés feltüntetésével vagy elhagyásával összehasonlítva sokkal nagyobb hátrányt okozhat, ha az adott névre másnak van védjegyjoga vagy megjelölésünk valamely más jogosult védjegyével összetévesztésig hasonló. Az ilyen helyzetek kialakulását csak tudatos és áldozatos védjegypolitikával lehet elkerülni.
A fenti cikk eredetileg a Márkamonitor magazinban jelent meg.
Lantos Mihály
Szabadalmi ügyvivő, partner
Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft.
