Maszkok és védjegyek

A védjegyek minőségjelző szerepe ma fontosabb, mint valaha

A maszkviselés ma már a legtöbb országban a koronavírus miatt kötelező részévé vált életünknek. Egyes divatházak komoly ráfordítással támogatják a koronavírus elleni védekezést, mások kreatív, maszk dizájnokkal igyekeznek a maszkviselést szerethetővé tenni a fogyasztók számára, és sajnos vannak, akik egy ilyen nehéz, összefogást igénylő helyzetben is csak a gyors haszonszerzésre hajtanak.

Ahogy az egész világot, úgy a divatipart is érintette a koronavírus okozta rendkívüli helyzet, így ezen szektor is fontos lépéseket tett a vírus terjedésével szembeni védekezés érdekében. Ennek keretében a Louis Vuitton tulajdonosa bejelentette, hogy a luxusmárka parfüm ágazatának gyárai kézfertőtlenítők előállítására állnak át, amelyeket a francia egészségügynek adományoznak a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében.[1] A divatházak természetesen az egészségügynek adományozott szájmaszkokon túl előálltak saját extravagáns dizájnjaikkal, melyek közt említésre méltó a Louis Vuitton 2021 Cruise kollekciójában bemutatásra került arcvédő. További méltán híres divatházak, mint a Burberry, Marni, Rag and Bone, Erdem is bemutatták saját márkájú maszkjukat, sőt egyes márkák a luxus árakon értékesített maszkokból befolyt bevétel egy részét a koronavírus elleni védekezés támogatására fordították.[2]

A nemzetközi példát követve a magyar tervezők is sorra mutatták be saját tervezésű szájmaszkjukat, így a NUBU[3], Tomcsányi[4] és további magyar márkák egymás után álltak elő fantáziadús megoldásokkal annak érdekében, hogy a fogyasztók ne csupán nyűgként, hanem mint divatos kiegészítőként tekintsenek a maszkokra, ezzel szorgalmazva azok viselését.

Mint köztudott, a luxus divatmárkák gyakori áldozatai a hamisításnak. A piacon hatalmas a kereslet az egészségügyi maszkok iránt, így azon gyáraknak, amelyek fő profilja korábban Dior, Chanel vagy Prada táskák hamisítása volt, átálltak az egészségügyi maszkok előállítására. Természetesen jelen esetben a hamisított termékekre nem a divatmárkák jó hírű védjegyei kerültek, hanem olyan cégek védjegyei, amelyek többek között egészségügyi védőeszközök gyártásával foglalkoznak, mint a Minnesota központú 3M Company. [5]

A védjegy alapvető funkciója, hogy lehetővé tegye az egyes áruk és szolgáltatások megkülönböztetését más áruktól és szolgáltatásoktól, valamint, hogy megteremtse a kapcsolatot az áru és annak gyártója, illetve a szolgáltatás és annak nyújtója között. A védjegyek továbbá reklámfunkciókat is ellátnak, valamint fontos szerepük van a technológia, know-how átadásában és a licenciaforgalom előmozdításában. A védjegyek a fentieken túl egyben minőségjelző funkciót is ellátnak, hiszen egy márka komoly ráfordításokat végez annak érdekében, hogy az általa gyártott termék vagy nyújtott szolgáltatás magas minőségű legyen, és a fogyasztó a márka nevéről egyből a jó minőségre asszociáljon. Jelen esetben a 3M maszkot hamisítók pontosan e célból helyezik el a hamis maszkokon a 3M védjegyet, hiszen a fogyasztók számára a 3M felirat jelzi, hogy az adott terméket, azaz a szájmaszkot a védjegyjogosult magas higiéniai követelmények mellett állította elő, megfelelve az egészségügyi maszkokkal szemben támasztott követelményeknek. A fenti tevékenység védjegybitorlást valósít meg, amely komoly polgárjogi következményeket vonhat maga után.

A hamisítás elleni harc sajnos rendkívül nehéz, de egy védjegyportfólió minden esetben hatékony eszköz lehet a jogsértőkkel szembeni fellépésben. A luxus divatmárkák termékeinek hamisítása önmagában komoly gazdasági hátrányt eredményez, mindazonáltal a vírus elleni védekezést elősegítő egészségügyi termékek, mint a maszkok, kézfertőtlenítők hamisítása már nemcsak gazdasági, de egészségügyi kockázatot is rejt magában. Hiszen az így gyártott termékek nem a megfelelő higiéniai követelményeknek megfelelve készülnek, illetve nem a megfelelő anyagokból állítják azokat elő. Ezért is kiemelkedően fontos az ilyen termékekkel szembeni hatékony fellépés. Magyarországon több mint 3,5 millió orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítő folyadék és védőeszköz, és maszk forgalomba kerülését akadályozta meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a május 11. és július 12. között megrendezett nemzetközi STOP akció keretében. Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a nem ellenőrzött forrásból származó gyógyszerek és járvány elleni védekezést szolgáló eszközök nagy veszélyt jelentenek az emberek egészségére, ezen felül megkárosítják a legális gyártókat, illetve a hazai gazdaságot.[6]

Jelen téma kapcsán említésre méltó kollégánk, dr. Sóvári Miklós szabadalmi ügyvivő korábbi cikke, amelyben az internetes vásárlás és hamis termékek témakörében a jogtulajdonosok rendelkezésére álló jogi eszközök, valamint a hamis árukkal kereskedőket és vásárlóikat érintő kockázatokról értekezett.[7]

Dr. Kovács Aliz, ügyvédjelölt, Danubia Legal