Most, hogy a világban a Covid-járvány miatti óvatosság és az ehhez kapcsolódó megelőző intézkedések az irányadók a társadalmi események szervezése tekintetében is, jó ideje már csak képernyő, avagy monitor előtt ülve élvezhetjük kedvenc csapataink küzdelmét a pályán. Éppen ez utóbbi médiában megjelenő sportesemények közvetítéseket kívánja a közeljövőben megregulázni az Európai Parlament (EP) jogi ügyekért felelős szakbizottsága a parlament április 14-ei híre szerint. [1]
Vége az online meccsnézésnek is? És mi is a gond egyáltalán azzal, ha interneten keresztül követjük nyomon kedvenc versenyzőnk vagy csapatunk diadalmenetét, vagy éppen pokolra szállását? Van egyáltalán az uniónak bármilyen formában joga beleszólni abba, hogy mit nézünk?
Nos, járjuk körül egy kicsit a kérdést.
A szerzői jogi törvény 9. paragrafusa kimondja, hogy a szerzői jogi művekre vonatkozóan azok létrejötte pillanatától kezdve megilletik a szerzőt az alkotására vonatkozó személyi és vagyoni jogok. Ez azt jelenti a törvény 16. paragrafusa alapján, hogy a mű felhasználására vagy a felhasználás engedélyezésére kizárólag csak a szerző jogosult. Más szavakkal, a művet hasznosítani, a nyilvánossághoz közvetíteni, csak a szerző engedélyével szabad.
De nézzük meg, vajon egy futballmeccs, vagy egy teniszrangadó egyáltalán szerzői műnek minősül-e, és így a szerzői jog hatálya alá tartoznak-e.
Nos, a választ a kérdésre ugyancsak a szerzői jogi törvényben találjuk meg, melynek 1. paragrafusa tételes, de nem kimerítő listát közöl a szerzői jog hatálya alá tartozó alkotásokról. Ezek nem nevesítik a sporteseményeket, hisz ezek nem elégítik ki az alkotások említett paragrafus 3. pontjában foglalt szerzői jogi védelem keletkezésének azon kritériumrendszerét, miszerint a védelem a művet „a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg”.
Tehát azt már sikerült tisztáznunk, hogy a mérkőzés nem áll szerzői jogi védelem alatt. Akkor viszont mire fel akarják szabályozni a megnézhetőségüket?
A sportrendezvény lehet, hogy nem is áll szerzői jogi védelem alatt, azonban az ezekről készült felvételek már a szerzői jog hatálya alá tartoznak és megilleti őket a védelem. A szerzői jogi törvény nevesíti is az 1. § 8. bekezdésében, miszerint „az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei védelemben részesülnek”.
Az élő sportesemények közvetítése jelentős bevételi forrást jelent a rendezvényszervezők számára, így gazdasági jelentőségük is igen jelentős. Nem véletlen, hogy míg az 1936-os Berlini Olimpiát, az első nagyszabású média sporteseményt a világon, nem utolsósorban a náci Németország birodalmi propagandisztikus erőfeszítéseinek köszönhetően hozzávetőleg 162 000 ember követhette televízión élő közvetítésben, addig 75 évvel később a 2012-es Londoni Olimpiai Játékok nézettsége már 4,8 milliárd főre rúgott, akik akár3D HD minőségben is követhették az eseményeket.[2] Ha megvizsgáljuk 1960-tól napjainkig a nyári olimpiai játékok élő közvetítésének jogaiból befolyt bevétel folyamatos növekedését, megállapíthatjuk, hogy a sport iparága folyamatosan egyre inkább a mozgóképes médiához kötött bevételektől függ.,[3], [4]
Amennyiben az élő közvetítésekből befolyt összegekhez hozzászámítjuk még a következő nyári olimpiáig befolyt valamennyi közvetítési jogdíjból realizált bevételt, úgy az már a 2012-es Londoni Olimpia esetében is meghaladta a 8 milliárd USD összeget.[5]
A közvetítési jogok értékesítése a sport szektor kulcs bevételi forrásává lépett elő. Így az élő sportesemények közvetítése jelentős bevételi forrást jelent a rendezvényszervezők számára, így gazdasági szempontból is fontos szerepe van akár népgazdasági szinten is.
80%-a a tulajdonjogi bevételeknek mára már a közvetítési díjakból származik
Tehát tulajdonképpen a probléma nem az internetes közvetítéssel van, hanem a kalózközvetítésekkel.Ezeket a digitális közvetítéseket azonban igen gyakorta illegálisan osztják meg a releváns szakmai weboldalak, amelyek üzleti modellje előfizetéses díjakon vagy hirdetéseken alapul. Ez sérti a szellemi tulajdonjogokat, és biztonsági kockázatot jelenthet a felhasználók számára is, akik kártékony programoknak vagy adatlopásoknak lehetnek kitéve, ideértve a hitelkártya-csalásokat is – állítja vizsgálatában az EP jogi ügyekért felelős szakbizottsága.
A FIFA kimutatásai szerint már a 2010-es World Cup esetében is 18 227 esetben azonosítottak digitális kalózkodást, melynek 90%-át jelentették (16 486 esetben) a felhasználó generálta streamelt jogsértő tartalmak (UGC streams). [6]
Láthatjuk a Londoni Olimpia élő közvetítésből, valamint valamennyi közvetítésből befolyt jogdíjbevételek arányainak összehasonlításából, hogy az élő sportközvetítéseknek időben igen korlátozott gazdasági értéke van, aminek jelentős hányada lényegében az esemény időtartamára koncentrálódik. A kalózkodás elleni valós idejű, azaz real time fellépésre éppen ezért óriási szükség lenne, ám ezzel szemben csak korlátos lehetőség áll rendelkezésre. (Megjegyezzük, hogy a fenti 2010-es FIFA World Cup esetében a 16, 5 ezer online élő közvetítési streamek 77%-át sikerült már a mérkőzés ideje alatt technikai eszközökkel elérhetetlenné tenni. [7])
Mivel azonban a közvetlen technikai beavatkozáson kívül az ilyen jellegű kalózkodás elleni jogi eljárások hosszúak és nem alkalmazhatók azonnal, ezért nem nevezhetőek túlzottan hatékonynak, visszatartó erejűnek sem. A jogi ügyekért felelős szakbizottság képviselői úgy vélik, a legjobb megoldás a kalózadások azonnali megszüntetése.
Éppen a Covid járvány és az azzal kapcsolatos rendezvényszervező ipart érintő egészségügyi megszorítások, melyek a jegyértékesítésből származó, igaz csökkenő jelentőségű, de szükségben mégis életmentő bevételforrásának kiesése tűnik, hogy végül beavatkozásra sarkalja az EP-t.
„Mivel a sportegyesületek jelenleg nem tudnak jegyeket eladni, meg kell védenünk az egyetlen lehetőségüket a jövedelemszerzésre, ez pedig nem más, mint a digitális közvetítési jogok után járó bevételek.”
- jelentette ki Adrián Vázquez Lázara EP képviselő. [8]
Az EP jogi ügyekért felelős szakbizottsága április 13-án jóváhagyott jelentése az élő közvetítésekkel kapcsolatban a meglévő jogok kiterjesztését szorgalmazza, melynek javaslata szerint a kalózközvetítések eltávolítására azok felfedeztét követő legfeljebb 30 percben kerülhessen sor. A bizottság másik javaslat, hogy kerüljenek kijelölésre olyan megfigyelő szervezetek, akik jogosultak a kalózközvetítések ilyetén történő megjelölésére, mely jelzés alapján a stream azonnali hatállyal eltávolíthatóvá válna.
Felmerül azonban, hogy ezek a szabályok nem vonatkozhatnak a helyszínről élőben megosztott tartalomra vagy a közönség által készített felvételekre, mivel ez nem sért szerzői jogot, és szerves része a rajongói kultúrának.
A jelentés és javaslatainak elfogadásáról májusban szavaz az Európai Parlament ülése.
Összefoglalásul tehát a cikk címében feltett kérdésre a válasz úgy hangzik, hogy a sportesemények online közvetítésével az égvilágon semmi probléma nincs. A gondot a jelentős gazdasági veszteséget okozó kalóz tartalommegosztásokkal van, melyek ellen az EU hatékonyabb fellépést tervez.
Jelen sorok írója úgy véli, hogy a korábban leírtakból látszik, hogy a műszaki megoldás rendelkezésre áll a jogsértő streaming szolgáltatások azonnali eltávolítására. Továbbá a sporteseményekről készülő élő közvetítések szerzői jogainak érvényesítésére a jogszabályok jelenleg is lehetőséget biztosítanak, legfeljebb a megfelelő támogató jogérvényesítési eljárások szorulhatnak gyorsabb adminisztratív átfutási időtartamúra alakításra. A kalóz tartalmak felfedezése szolgáló humánerőforrás ugyancsak szűk keresztmetszete lehet a jogérvényesítés hatékonyságának, hisz a jogsértő tartalmak felkutatása lényegében arra a másfél – kétórás időtartamra korlátozódik, amíg az esemény a valós életben is tart. nem véletlen, hogy ezért is kíván a szakértő javaslat megfigyelő szervezeteket bevonni és felhatalmazni a jogsértő streamingek felkutatására és „kilövésre való megjelölésére”. Ám az igazi megoldást véleményünk szerint a mesterséges intelligencia (MI) bevonása jelentheti a világháló óriási adattömegének átfésülésében. Hisz tudjuk, hogy hasonló jelleggel már évek óta bizonyíthatóan hatékonyan bevethetőek a MI rendszerek pl. a titkosszolgálatok tartalomfigyelési gyakorlatában. Így a többi csak szándék és forrás kérdése lehet.
[1] https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20210408STO01625/hatarozott-fellepes-a-sportesemenyek-kalozkozvetitese-ellen
[2] https://www.wipo.int/wipo_magazine/en/2013/02/article_0005.html
[3] https://www.wipo.int/wipo_magazine/en/2013/02/article_0005.html
[4] https://www.statista.com/statistics/265030/summer-olympics-broadcasting-revenue/
[5] https://www.sportcal.com/pdf/gsi/sportcal_issue26_6-9.pdf
[6] https://www.wipo.int/wipo_magazine/en/2013/02/article_0005.html
[7] https://www.wipo.int/wipo_magazine/en/2013/02/article_0005.html
[8] Adrián Vázquez Lázara EP képviselő tárgyban tett nyilatkozatáról közzétett video, © European Union 2021: https://multimedia.europarl.europa.eu/hu/challenges-of-sport-events-organisers-in-the-digital-environment-vote-statement-vazquez-lazara_I204130-V_v
