Alapvető kérdésként merül fel mind nemzeti, mind uniós szinten, hogy vajon szükséges-e a versenyjogi fellépés a dinamikusan fejlődő, platformok uralta piacokon. A platformoktól eredő innováció és technológiai fejlődés okozta társadalmi jólét ugyanis bizonyos esetekben szemben áll a versenyellenes gyakorlatuk okozta társadalmi veszteséggel.
Az Európai Bizottság 2015-ben egy 16 kezdeményezésből álló közleményt publikált a digitális egységes piac létrehozására. Ennek II. pillérét képezi A digitális hálózatok és szolgáltatások prosperálásához szükséges körülmények és egyenlő versenyfeltételek megteremtése, amelynek keretében a Bizottság átfogó elemzést indított az internetes platformok (keresők, közösségi média, alkalmazás-áruházak, stb.) piaci szerepére vonatkozóan.
A digitalizált piacokon jellemzően csak korlátozott számú platform működhet, ennek pedig a versenyjog számára az a következménye, hogy egyrészt biztosítania kell a versenyt a piac számára az áruk és szolgáltatások megfelelő színvonalon és áron történő szolgáltatására az ezek fejlesztésére szolgáló kezdeményezésekkel, másrészt védenie kell a versenyt akár egy domináns platformon belül is, vagyis biztosítani a versenyt az érintett piacon.
Az Európa Unió digitális gazdaságában a megtermelt összérték legnagyobb része csupán néhány nagy online platformnál összpontosul, akik kihasználják az ágazat jellemzőiből adódó előnyöket, például az erőteljes hálózati hatást, gyakran saját platform-ökoszisztémájukba ágyazódnak, és ők képviselik a mai digitális gazdaság legfontosabb építőelemeit, továbbá a végfelhasználók és az üzleti felhasználók közötti ügyletek többségét is ők közvetítik. Néhány nagy platform egyre inkább kapuként vagy kapuőrként szolgál az üzleti felhasználók és a végfelhasználók között, pozíciójuk állandósult és az alapvető platformszolgáltatásaik körül létrejött konglomerátum-ökoszisztémák eredményeként megerősítik a meglévő piacra lépési korlátokat.
A fenti körülmények vezettek oda, hogy elérkezett az ideje a nagy platformok uralta digitális piacokon egy méltányos versenyfeltételeket megteremtő, az online platformok versenyjogi keretrendszerét megteremtő, az Unióban egységes hatállyal bíró jogszabály megalkotásának, amely első rendelettervezetét a Bizottság 2020. december 15. napján a digitális ágazat vonatkozásában a megtámadható és méltányos piacokról (digitális piacokról szóló jogszabály) néven tette közzé (a jogszabálytervezet angol nyelvű elnevezése Digital Markets Act, ezért az egyszerűség kedvéért a cikk a DMA elnevezést fogja követni).
A DMA javaslat céljának tekinti annak biztosítását, hogy a kapuőri minőséget, illetve méretet elérő alapvető platformok tisztességesen járjanak el online, továbbá, hogy az innovátoroknak és a technológiai start-upoknak új lehetőségei nyíljanak egy olyan online platform környezetben való versenyre és innovációra, amelyben nem kell tisztességtelen, a fejlődésüket gátló feltételekhez igazodniuk. A DMA biztosítani kívánja ezen felül, hogy a fogyasztóknak szélesebb körű és jobb minőségű választási lehetősége legyen, több lehetőségük legyen szolgáltatóváltásra, közvetlen hozzáférésük lehessen a szolgáltatásokhoz, és tisztességesebb árakkal szembesüljenek.
A Bizottság szerint az egységes piacon alkalmazandó közös szabályozás erősíteni fogja az innovációt, a növekedést és a versenyképességet. Az egységes és átlátható jogi keretrendszer segíteni fogja a kisebb platformok, a kis- és középvállalkozások, valamint a start-up cégek piaci térnyerését.
Cikkem következő részében részletesen kifejtésre fog kerülni, hogy kik is a DMA fő címzettjei, milyen kritériumok mentén minősül egy vállalkozás kapuőrnek és – a tervezet jelen állapota szerint – milyen kötelezettségekkel kell majd a kapuőrnek minősített vállalkozásnak számolnia.
ügyvédjelölt
