Új formai kialakítással rendelkező termékek piacra vitelénél – ha a termék várhatóan sikeres lesz – két kérdéssel érdemes foglalkozni, melyek közül az első, vajon a külső megjelenés valóban új-e, és nem sértjük-e a piaci bevezetéssel mások érvényes designjogait; a második az, hogy ha valóban sikeresek leszünk, akkor hogyan védekezzünk a termék jogosulatlan lemásolása ellen.
Főként a fiatalabb olvasók számára hasznos információ lehet, hogy a rendszerváltás előtt – többek között – a magyar gyógyszeripar legnagyobb piaca a Szovjetunió volt, így érthető, hogy a magyar gyógyszergyárak szabadalmaztatási tevékenysége magában foglalta a szovjet szabadalom megszerzését.
Remélve, hogy a következőkben ismertetett történetet nem csak a szellemitulajdon-védelemmel hivatásszerűen foglalkozók olvassák majd, bevezetésként íme egy rövid magyarázat, hogy milyen tételekből áll össze egy magyar feltaláló vagy a feltaláló megoldását hasznosítani kívánó jogi személy (jogutód) által kidolgozott, és külföldön védeni kívánt találmány benyújtásának költsége.
Magyarországon a szabadalmi bejelentések közel fele (2021-ben a benyújtott 446 magyar nemzeti szabadalmi bejelentés 48%-a) intézményi bejelentés, azaz nem magánszemélyek, hanem jogi személyek a bejelentők.
Ahhoz, hogy egy találmány szabadalmazható legyen, alapvetően három fő kritériumnak kell megfelelnie: legyen új, alapuljon feltalálói tevékenységen és legyen iparilag alkalmazható.
A márkavédelem és márkaépítés szempontjából nagy jelentősége van a védjegyoltalomnak: Coca-Cola vs HELL ENERGY Magyarország Kft.
