DANUBIA IPMALL
A SZELLEMITULAJDON-JOGOK ÉS VÉDETT TECHNOLÓGIÁK PIACTERE

MIÉRT JÓ GAZDASÁGILAG, MIÉRT ÉRI MEG, ÉS MILYEN ELŐNYÖKKEL JÁR A LICENCVEVŐ SZÁMÁRA A TECHNOLÓGIAVÁSÁRLÁS?

A Danubia IPMall Szellemi Tulajdon Piactér, valamint a kapcsoltan igénybe vehető technológiatranszfer jogtanácsadási szolgáltatást kockázati tőkebefektetők, technológiát kereső ipari szereplők, technológia-beszerzést támogató állami vagy európai forrásokra pályázók, illetőleg maguk a pályázatírók találhatják különösen hasznosnak.

A licencvevő az érintett technológiát létrehozó K+F tevékenység „kihagyásával” legalább részben vagy egészben megspórolhatja az alábbiakat:

» annak időigényét, miáltal a termék piacra viteli átfutási ideje (time to market) jelentősen lerövidül
(egy új termék piacra vitele előtt jellemzően alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységek végrehajtására van szükség, ezek közül többnyire az előzőt lehet teljes mértékben megtakarítani a technológiabeszerzés kapcsán, de a kísérleti fejlesztés egy része is adott esetben részben vagy egészben megspórolható);

» a K+F tevékenység eszközigényét
(ide értve a kutatás-fejlesztéshez szükséges laborokat, ezek speciális eszközeinek és berendezéseinek beszerzési és üzemeltetési költségét, valamint a tevékenységhez felhasznált anyagköltségeket);

» a K+F magas szintű emberi erőforrás kapacitásigényét
(a kutatók, és fejlesztők bérköltségét, ami igen tetemes lehet, ha figyelembe vesszük, hogy egyrészt az intellektuális fehérgalléros munkatársak a gazdasági összehasonlításban a gazdaságilag megbecsültebb rétege a társadalomnak, legkevesebb 6-700 ezer forintos pályakezdői havibérrel, de egy nagy gyakorlattal, több évtizedes kutatói múlttal és eredménnyel rendelkező, nemzeti, vagy nemzetközi elismertséggel rendelkező kutató könnyedén 7-számjegyű havi bére lehet, valamint ha azt is tekintetbe vesszük, mennyi kutatói emberóra igénye lehet egy új műszaki megoldás kidolgozásának, hisz egy projekten akár több évig is teljes kutatócsoportok dolgozhatnak);

» a K+F tevékenység természetes, a tudományos, műszaki bizonytalanságból eredő kockázatát
(ne feledjük, nem mindegyik K+F projekt lesz műszakilag eredményesnek nevezhető, és még kevesebb generál piacilag is bevezethető rentábilis terméket/szolgáltatást);

» adott esetben a termék piaci bevezetésének kockázatát
(hisz amennyiben pl. a licencbe vett technológia által létrehozott termékek más országok piacán már bizonyítottak, s a technológia igazolt piaci penetrációs és bevételadatokkal alátámasztott múlttal rendelkezik, a termék külföldi bevezetettségével összefüggésben már nem látens, hanem explicit igény mutatkozhat a saját piacra vonatkozóan is, mely jelentős marketing büdzsé megtakarításhoz vezethet);

» az iparjogvédelmi oltalom megszerzésével és fenntartásával, illetve akár a jogérvényesítéssel kapcsolatos költségeket.

Szakértő tanácsadóink a licenctárgyalások lebonyolításában, a hasznosítási szerződés ideális konstrukciójának kialakításában, és megszövegezésében is segítséget nyújtanak, hogy teljes mértékben levegyék a gondokat ügyfeleik válláról.

MIÉRT JÓ, GAZDASÁGILAG, MIÉRT ÉRI MEG, ÉS MILYEN ELŐNYÖKKEL JÁR A LICENCADÓ SZÁMÁRA A TECHNOLÓGIAVÁSÁRLÁS?

A Danubia IPMall Szellemi Tulajdon Piactér, valamint a kapcsoltan igénybe vehető technológia transzfer jogtanácsadási szolgáltatást a saját hasznosításhoz tőkeszegény egyéni feltalálók, technológiatulajdonos KKV-k vagy ugyan tőkeerős, de hasznosításba adható technológiával rendelkező egyéb szervezetek illetve Európai Uniós pályázatírók és formálódó konzorciumok melyek technológiai partnert keresnek találhatják különösen hasznosnak.

Hasznosító bevonása esetén az alábbi problémák küszöbölhetőek ki az innovációs folyamat során:

» elkerülhető általa a hírhedt „valley of death” effektus, azaz a technológia kifejlesztőjének a K+F tevékenység adott esetben a prototípus megfinanszírozására még van fedezete, de a tömeggyártáshoz szükséges teszt és fejlesztés fázisát már nem tudná önerőből finanszírozni;

» ha nem rendelkezik kellő kapcsolati tőkével ahhoz, kellően nagyszámú releváns ipari szereplőhöz, befektetőhöz eljuttassa, szolgáltatásunk igénybevétele révén legyőzhető ez az akadály;

» amennyiben nem áll rendelkezésre ipari vagy gyártókapacitás, a licencvevőnek viszont épp ezek állnak rendelkezésre;

» amennyiben nincs piaci terjesztői hálózathoz hozzáférése, a technológiai hasznosítási engedély segíthet leküzdeni a problémát;

» ha a feltaláló habitusából fakadóan nem szeretne üzleti kérdésekkel foglalkozni, a hasznosításba adás a legoptimálisabb megoldás;

» ha a saját, önerőből megoldhatóan lefedhető ellátási terület mellett további piacokról is bevételt szeretne a technológia tulajdonosa, ideális megoldás számára a ki nem használt piacokra adott hasznosítási engedély és az ebből befolyó licencdíj;

» ha sokkal gyorsabb és nagyobb piaci bevezetettséget szeretne elérni, mint amit maga saját erőből meg tud valósítani, a kézenfekvő megoldás a hasznosítási engedély megalapítása.

Szakértő tanácsadóink a licenctárgyalások lebonyolításában, a hasznosítási szerződés ideális konstrukciójának kialakításában, és megszövegezésében is segítséget nyújtanak, hogy teljes mértékben levegyék a gondokat ügyfeleik válláról.