2021. január 27-én rendezte meg aktuális soron következő szellemi csúcstalálkozóját a KKVHÁZ Zrt., amely a KKVHÁZ Business Klub tagjaként a magyar gazdaság minden felelős szereplőjének kínál a konstruktív, kulturált, rendszeres párbeszédéhez fórumot. A szervezet különösképpen szívén viseli a mikro-, kis- és középvállalkozói réteget, mely köztudottan a hazai munkaerőpiac törzsét adja. A KKVHÁZ a különböző iparági döntéshozók és kulcsszereplők közötti rendszeres eszmecserék szervezője és moderátoraként a magyar versenyképesség egyik hajtómotorja kíván lenni.
Ezúttal a szektor kulcsszereplői, a 70 éves Danubia Cégcsoport és a KKVHÁZ kezdeményezésére gyűltek össze a virtuális térben a KKV-k innovációs készségének és lehetőségeinek előmozdítása céljából, az első szellemitulajdon-védelmi csúcstalálkozó keretében. „A kutatási, fejlesztési tevékenység eredményeként szellemi alkotások jönnek létre, melyek hasznosítási jogai különböző formákban (úgy mint a szabadalom, a használati mintaoltalom, a növényfajta oltalom, és egyebek) védhetőek, melynek eredményeként a szellemi alkotás létrehozója piaci monopoljogokat szerez annak üzleti hasznosítására vonatkozóan.” – árulta el Dr. Pethő Árpád a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. vezetője. Ezek a monopoljogok biztosítják azt, hogy a kutatásra, fejlesztésre áldozott befektetés megtérülhessen, és ne a „másolók” vigyék el a hasznosításból származó piaci bevételek nagy részét. A szellemi tulajdon tehát minden innováció szükségszerű velejárója, hisz a valós megtérülést biztosító üzleti hasznosítás kizárólag szellemitulajdon-jogokon alapulhat.
A csúcstalálkozón a szellemi tulajdonnal foglalkozó társadalmi szervezetek, stratégia- és jogalkotó, pályázati forrásokért felelős kormányzati szervek, valamint a piaci szektor képviselői vettek részt abból a célból, hogy egy kreatív ötletbörze keretében maguk is hozzájáruljanak a szektor innovativitását támogató jogi, infrastrukturális és gazdasági környezet kialakításához és a hatékony forrásfelhasználás elősegítéséhez. Így jelen voltak a kormányzat részéről az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési, és Innovációs Hivatal, a KKV szektor képviseletében az IPOSZ, a VOSZ, a kutatói oldal képviseletében az Eötvös Loránd Kutató Hálózat, a Semmelweis, és az Óbudai egyetemek képviselői, valamint a szellemi tulajdonnal foglalkozó szakmai kör számos neves képviselője.
Gulyás József, a KKVHÁZ Zrt. vezérigazgatója szavaival élve „a világban verseny folyik, mely verseny egyik meghatározó tényezője az innováció, mely versenyben a küzdelem a szellemi tulajdon előállításáért, birtoklásáért, és megvédéséért folyik”.
A versenyképességi „hexathlon” versenyben elfoglalt helyezésünket illusztrálja az alábbi ábra, melyben „versenykörönként” 100 pont az elérhető maximum.
Forrás: https://ado.hu/cegvilag/versenykepessegi-kihivasok-infografika/
A fentiekből látható, hogy bár Magyarország élen jár a digitális infrastruktúra területén, ugyanakkor szinte valamennyi többi „versenyszámban” sajnos jelentős lemaradásban van nem csak az országok átlagát tekintve, de a V4 többi tagállama átlagteljesítményéhez mérten is. A neuralgikus pontok az innovációs képességben és adózási környezetben, illetve sok esetben a rendelkezésre álló lehetőségek ki nem használásában keresendők.
Példa lehet erre éppen az adórendszer, mely Magyarországon nem csak hogy nemzetközi viszonylatban is jelentős, ám európai kitekintésben egyenesen páratlan kedvezményeket tartogat a vállalkozások számára K+F tevékenységekre és a szellemi tulajdon hasznosításához kötődő TAO, HIPA és SZOCHO adókedvezmények eredményeképpen. Sajnos a mai napig sok vállalkozás nincs tisztában a leírható adóalap mértékével, illetőleg az elérhető pályázatok biztosította forráslehetőségekkel. Pedig ellenkező esetben biztos sokan megfontolnák a vállalti K+F és innovációs tevékenység élénkítését – mondta Dr. Molnár István, a Danubia IP Innovációs Tanácsadó Kft. vezetője.
Sajnos a vállalkozások szellemi alkotásaik monopolizált hasznosítási jogainak lehetőségét megalapozó szellemitulajdon-védelmi rendszerrel kapcsolatban sem minden esetben rendelkeznek kellő ismeretekkel, igazodnak el a rendelkezésre álló lehetőségeik közt. Ez különösen igaz a KKV szektorra, annak ellenére, hogy a közelmúltban számos inkubációs közösségformáló kezdeményezés is megvalósult, ezek ma még távol állnak attól, hogy képesek legyenek becsatornázni és termőre fordítani a magyar gazdaság teljes, a KKV-kban rejtőző innovatív kapacitását.
A KKV-k „innovatív önjáróképességének” fokozása céljából a csúcstalálkozó résztvevői a helyzet megvitatását követően a tapasztalatok leszűrésén keresztül olyan intézkedési lehetőségek kidolgozását tűzték ki célul, melyek hozzájárulhatnak különösen a magyar KKV-k innovációs versenyképességének erősítéséhez. Összesen 20 javaslati irány került megjelölésre, melyeket aztán egymással megversenyeztetve – és talán a „három a magyar igazság és egy a ráadás” elvét szem előtt tartva – négy indítvány került kijelölésre és elfogadásra, mint stratégia javaslatok.
Ezek a következők:
1) Olcsó és költséghatékony szellemi tulajdonvédelmi lehetőséghez minden KKV számára hozzáférhetőséget biztosítani
A cél a szabadalmi és a kis-szabadalomnak is gyakorta nevezett használatiminta-oltalmi rendszerek egymáshoz történő közelítése. A jelen szabályozás szerint ugyanis a jelentős műszaki találmányokat védő szabadalmakkal szemben a kisebb feltalálói szintet képviselő, és így a KKV-körnek jobban testreszabott, a szabadalmakhoz képest gyorsabban megszerezhető, költséghatékony alternatívát jelentő használatiminta-oltalmi rendszer jó néhány iparág képviselői, így pl. az élelmiszeripari, vegyipari, agrokémiai és biotechnológiai iparágak számára nem elérhető. Mivel számos országban ez nem így van, így az említett iparágakban működő vállalkozások nemcsak szektoriális értelemben, de nemzetközi kontextusban is versenyhátrányt szenvednek. A javaslat ezt a helyzetet kívánja orvosolni.
2) Szellemitulajdon-védelmi, hasznosítási és innováció-menedzsment képzések hozzáférhetővé tétele
Kiemelt fontosságú, hogy a felsőoktatási intézményekből, de különösen a műszaki és műszaki menedzserképzés kötelékében végző hallgató ne hagyhassa el a képzőintézményt úgy, hogy ne sajátítsa el az alapvető szellemi alkotások védelmére és hasznosításának megkönnyítésére szolgáló alapszintű jogi, pénzügyi, szervezési, műszaki és innováció-menedzsment ismereteket. Ezáltal a vállalkozások a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosítására vonatkozó, és alapvető innováció menedzsment ismerethalmazt és kompetenciakészletet tudnak a végzősök alkalmazásával szervezeti kultúrájukba integrálni. A résztvevők ugyanakkor a KKV szektorban dolgozó szakemberek számára felnőttképzési keretek közt is elérhetővé javasolják tenni a szakismeretek megszerzésének lehetőségét, méghozzá támogatott formában.
3) A jelentősebb találmányokat védő szabadalmi oltalom publikációs tevékenység utáni megszerezhetőségének kiterjesztése
Akik az iparból egyetemekkel, vagy egyéb kutatóhelyekkel működtek már együtt kutatási és termékfejlesztési projekteken – például a kedvező adókedvezmény-rendszer lehetőségeit is kiaknázva -, azok jól tudják, hogy jelentős érdekellentét feszül a kutatói és az üzleti szféra közt a létrejövő szellemi alkotások nyilvánosságra hozása tekintetében. Míg a kutatóintézmények abban érdekeltek, hogy mielőbb publikálhassák az eredményeket, az ipari szereplőnek titokban kell addig tartani a találmányt, míg a megfelelő monopoljogi helyzetet biztosító szellemitulajdon-védelmi intézkedéseket megteszi. Ugyanis arra a találmányra, mely idő előtt a köz számára megismerhetővé válik, többé már nem alapítható a hasznosítási monopóliumot megalapozó szabadalom. Jelenleg a jogszabály csak igen kivételes esetben ad 6 hónapnyi „türelmi idő” erejéig felmentést eme szigorú szabály alól, ám ez a kutatás-fejlesztési együttműködésben résztvevő felek megállapodásával történő publikációra sajnos jelenleg nem terjed ki. A résztvevők javaslata szerint a türelmi idő növekedjen a duplájára, azaz egy teljes évre, és a szabadalmi oltalomért folyamodó bejelentő általi vagy az ő hozzájárulásával történő publikáció újdonságrontó jellege alól is adjon felmentést a jogszabály. Fontos ugyanakkor, hogy ezt az intézményt, ha lehetővé is válik, csak végső esetben vegyék igénybe az innováció szereplői, mert az idő előtti publikáció a türelmi idő jogintézménye esetén is rendkívül hátrányosan befolyásolhatja a hatékony oltalomszerzést.
+1) A szellemi tulajdon vagyoni értékével való tudatos gazdálkodás fokozása a központi támogatásban, illetve adókedvezményben részesülő projektek esetében
A közismert nevén csak innovációs törvényként emlegetett 2014. évi LXXVI., a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 33. §-a kimondja, hogy minden költségvetési szervnek szellemitulajdon-kezelési szabályzattal kell rendelkeznie. A szellemitulajdon-kezelési szabályzat az ilyen jellegű vagyonelemekkel való gazdálkodást emeli a tudatosság egy magasabb szintjére, és biztosít eszköztárat, valamint eljárásrendeket mindezek megvalósításához. A résztvevők javaslata szerint ugyanez a tudatosság elvárható minden egyéb olyan esetben is, amikor egy szervezet K+F+I támogatás formájában közpénzt használ fel – függetlenül annak tulajdonosi szerkezetétől. Azaz, átlátható, jó gyakorlatokon alapuló, konzekvens szellemi tulajdon kezelési politikája legyen mindazon vállalkozásoknak is, akik K+F+I támogatást vagy adókedvezményt vesznek igénybe innovációs tevékenységük körében.
A „dobogós helyezést” elért négy javaslatcsomagot a KKVHÁZ hamarosan előterjeszti a törvény- és döntéshozó pozícióban lévő állami intézményrendszer számára, és velük, valamint a csúcstalálkozó további résztvevőivel szorosan együttműködve támogatják a szükséges keretszabályok megfelelő módosítását, a KKV-k innovációs képességeinek előmozdítása érdekében.
A csúcstalálkozóról készült videokonferencia felvételt megtekintheti az alábbi linken: https://kkvhaz.hu/kkvhaztv/
