Mit lehet levédetni és mit nem?

Szabadalmaztathatóak azon műszaki találmányok, azaz termékek (pl. berendezések, rendszerek) és eljárások, melyek:

» világszinten újak,
amennyiben korábban már bármilyen formában megismerhetővé vált egy a mienkkel lényegileg azonos megoldás, még ha mi nem is ismertük, nem kaphatunk oltalmat fejlesztésünkre, lévén hogy nem új;

Figyelem, az újdonság követelménye olyan szigorú, hogy szabadalmi oltalom még abban az esetben sem adható meg, ha maga a feltaláló publikálta/ismertette a találmányát pl. egy szakcikkben, marketing szórólapon, reklámban, termékbemutatón, kiállításon a bejelentés előtt! Ezért mindig először gondoskodjunk az oltalom bejelentéséről, és csak az után kezdjünk a marketingbe/publikációba/piacra vitelbe

» feltalálói tevékenységen alapulnak– a szakember számára nem nyilvánvaló – fejlesztési tartalommal rendelkeznek, azaz nem triviális a megoldás a korábban nyilvánosságra jutottak ismeretében;

» iparilag alkalmazhatóak
másképpen kifejezve reprodukálhatóak, méghozzá lényegében azonos eredményt produkálva, és az iparban, a mezőgazdaságban vagy bármely más területen (pl. oktatás, szórakoztatás, sport, stb.) hasznosíthatóak is.

Különösen az újdonság– a globális források felkutatása miatt – és a feltalálói tevékenység megítélése igen komplex és szakmai kérdés, ezért mindenképpen bízzuk szakemberre. Szabadalmi területen járatos, a találmány szorosabb műszaki területét ismerő munkatársaink a feltalálóval történő konzultációt követően, miután kellőképp megismerték a találmány mibenlétét, újdonságkutatás végzésével, és annak alapján szabadalmazhatósági vélemény kiállításával segítik ügyfeleinket, hogy részben megóvják a felesleges erőforrás pocsékolástól őket, amennyiben a találmány a fenti kritériumok teljesülésének nagyfokú bizonytalansága miatt csekély eséllyel oltalmazható, illetőleg ennek alapján segédkeznek a bejelentési stratégiának és magának a bejelentés pontos megszövegezésének előkészítésében, hogy a szabadalmi oltalom megszerzésének esélyét maximalizálják ügyfelünk számára.

Szabadalmakkal csak műszaki találmányok védhetőek. Így ne igen reménykedjünk abban, hogy oltalmat kaphatunk:

» felfedezésünkre,
» tudományos elméletünkre,
» esztétikai alkotásunkra,
» szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terveinkre, szabályainkra, azok rendszerére, vagy ezekre vonatkozó eljárásainkra,
» számítógépes programunkra önmagukban,
» információ megjelenítésére, szervezésére vonatkozó modellünkre.

A szabadalmi oltalom időtartama 20 év, a gyógyszeriparban kivételes esetben +5 év.

Hasznos információ lehet, hogy a szabadalmi oltalomszerzés költségéhez támogatás igényelhető a 2020-1.1.3-IPARJOG és 2021-1.1.1-IPARJOG pályázatok keretében.

Know-how / üzleti titok: gyakorlatilag szinte bármi lehet, amennyiben az a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető – ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tények, tájékoztatások, egyéb adatok és az azokból készült összeállítás. Fontos, hogy a know-how-nak és üzleti titoknak azonosításra alkalmas rögzített formában – és értelem szerint bizonyító erővel rendelkező módon – rendelkezésre kell állnia. Továbbá a titok védelmére a titokgazdának a bizalmas jelleg megőrzését garantáló intézkedésekről folyamatosan gondoskodnia kell.

A know-how-ként kezelt megoldásnál bizonytalan az az időtartam, amíg a megoldás titokban maradhat. Ez bizony kockázatot hordoz magában. Lehet, hogy jóval meghaladja akár a szabadalmi oltalom által biztosított 20 évet is, de elképzelhető, hogy akár már holnap kiszivárog a titok. Szakértő munkatársaink segítenek az üzleti folyamatokba integrált hatékony titokvédelmi intézkedések, és szellemitulajdon-védelmi rendszer kidolgozásában és bevezetésében.

A know-how-ként titokban tartott találmányoknak van egy további jelentős hátulütője a szabadalommal, vagy használatiminta-oltalommal védett megoldásokkal szemben, nevezetesen, hogy nem véd a független feltalálással szemben. Márpedig amennyiben valaki más a mi találmányunkkal megegyező megoldást tőlünk függetlenül kifejleszti, és arra szabadalmi vagy használatiminta-oltalmat szerez – ezt megteheti, hisz mivel a mi korábbi megoldásunk titokban tartott jellege miatt nem jutott nyilvánosságra, így a tőlünk független feltaláló oltalomszerzési hatósági eljárása során sem fog újdonságrontó jelleggel felmerülni – úgy a megoldás hasznosítására vonatkozó monopoljog bizony a szabadalom/használatiminta-oltalom tulajdonosát fogja illetni. Ez azt jelenti, hogy hiába mi alkottuk meg elsőként a találmányt, mivel a másik fél szerzett rá oltalmat, így a monopol hasznosítási jog őt illeti.

Emiatt a műszaki megoldás titokban tartása jelentős kockázatot is hordozhat magában.

Joggal merül fel a kérdés, van-e valami mentő lehetőség arra az esetre, ha valaki a titokban tartott megoldásunkkal egyező találmányra vonatkozóan monopoljogot szerez szabadalmi vagy használatiminta-oltalom formájában. Nos, erre vonatkozóan is tudnak szakértőink tanácsot adni, és megoldást ajánlani.

Milyen előnyökkel jár, ha a védjegyoltalommal rendelkezünk?

» megkülönböztethetjük termékeinket/szolgáltatásainkat másokétól;
» a brand/márka kizárólagos használatának joga;
» meggátolhatjuk a versenytársakat a másolásban/imitálásban;
» hatékony brandépítés révén lehetőség a piaci pozíció erősítésére;
» a termékhez/szolgáltatáshoz kapcsolódóan pozitív imázs kiépítés – minőségi garancia funkcionalitás;
» ügyfélhűség építése, goodwill – jó hírnév – teremtés;
» addicionális bevételi csatornát eredményezhet – licencbe adás, vagy franchise modell révén;
» üzleti értéke van, növelheti a vállalat pénzügyi értékét, kimutatható a könyvelésben.

Fontos, hogy egy termék csomagolása is lehet védjegy tárgya (pl. háromdimenziós alakzat), hisz ez is kielégíti azt a feltételt, hogy a terméket (vagy szolgáltatást) megkülönböztesse a többiekétől.

Nem lehet védjegyként oltalmazni azon megjelöléseket, melyek a védjegy árujegyzékében megadott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében megtévesztőek, korábbi védjegyektől, vagy egyéb – pl. formatervezési mintaoltalmaktól – nem, vagy nehezen megkülönböztethetőek, tisztességtelenül imitálnák más védjegyét, vagy ha csak az áru jellegéből következő formából áll.

A védjegyoltalom a védjegy árujegyzékében meghatározott áruk és/vagy szolgáltatások tekintetében biztosít kizárólagos védjegyhasználati jogot. Kivételt képeznek ez alól a legszélesebb körben ismert jó hírű védjegyek (például Nike vagy Ferrari, a magyarok közül például Pick, Herendi stb.), amelyek meghatározott feltételek esetén a védjegy árujegyzékén túlmutató oltalmat élveznek a védjegyjog alapján. A védjegy árujegyzékében az áruk és szolgáltatások áruosztályokba vannak sorolva (’’Nizzai Osztályozás’). Egy adott megjelölés védjegyoltalma tehát nem jelenti azt, hogy ugyanazt a megjelölést eltérő áruk megjelölésére más ne használhatná.

A védjegyoltalom időtartama 10 évre szól, de korlátlan alkalommal megújítható.

Hasznos információ lehet, hogy a védjegy oltalomszerzés költségéhez támogatás igényelhető a 2020-1.1.3-IPARJOG és 2021-1.1.1-IPARJOG pályázatok keretében.

Joggal merül fel a kérdés, hogy van-e, lehet-e átfedés a védjegyek és a formatervezési minták között. A válasz egyértelműen igen. Ha egy terméknek pl. a 3D kialakítását úgy alkotjuk meg, hogy az alkalmas legyen design oltalomra, illetőleg ugyanezt a kialakítást egyben úgy határozzuk meg, hogy az magát az áru piaci megkülönböztetését is szolgálja, akkor folyamodhatunk formatervezési, és/vagy védjegyoltalomért is. És hogy melyik praktikusabb? Attól függ, mi a célunk. De mindenképpen vegyük figyelembe az alábbiakat:
» egy terméket részesíthetünk többféle oltalomban is, mely a jogsértővel szemben a kártérítési összeg számításának jogalapját is többszörözi!
» így hatékonyabb védelmet érhetünk el az oltalmi formák kombinálásával
» a dizájn oltalom max. 25 évig tartható fent, ezzel szemben a védjegyek „örökké élhetnek” hisz 10 évente korlátlan alkalommal meghosszabbíthatóak.

A mai világháló-intenzív világban nélkülözhetetlen a vállalkozás, vagy termékének, illetve szolgáltatásának a digitális térben történő megjelenése. Emiatt feltétlen tanácsos a védjegyek, illetve a virtuális világban való megjelenés lehetőségét biztosító domain nevek bejegyzését integráltan, egy lépésben kezelni. Szakértő kollégáink ebben is tudnak egyablakos ügyintézés keretében segítséget nyújtani, elvégezni a szükséges kutatásokat, javaslatot tenni a követendő stratégiára, és annak megvalósítását le is bonyolítani. Forduljon hozzánk bizalommal!

Irodánk partnere, Lantos Mihály a Jazzy rádió Márkamonitor műsorában foglalta össze, hogy hogyan védjük márkánkat, illetve ennek jogi leképezését, a védjegyünket a visszaélésektől.

Hallgassa meg!