Amikor a kutatási – fejlesztési tevékenység abba a fázisba kerül, hogy szabadalmazhatónak vélt műszaki megoldás körvonalazódik, és arra oltalmat kívánunk szerezni, számos kérdés és aspektus vetődhet fel, amelyek alapos megfontolása fontos ahhoz, hogy az oltalom megfelelően betöltse a szerepét. Ahogy azt már az alábbi linkeken megtalálható, korábbi cikkeinkben is ismertettük, a műszaki megoldások sokféle úton oltalmazhatók (szabadalom, know-how, használati minta), és minden regisztrált oltalmi formának vannak kedvezőbb vagy adott esetben kevésbé előnyös jellemzői, mint például az oltalomszerzés gyorsasága, ára, az oltalmi idő hossza vagy éppen a megszerzett jog érvényesíthetősége.
https://www.danubia.com/hu/mit-lehet-levedetni-es-mit-nem/
https://www.danubia.com/hu/szabadalom/muszaki-talalmanyok-oltalmi-lehetosegei/
Amennyiben az adott műszaki megoldás, a szakterület, piaci-gazdasági szempontok stb. mérlegelése után letettük a voksot a szabadalom, mint oltalmi forma mellett, annak megszerzésére is számos stratégia állhat rendelkezésre. Nem elég egyszerűen csak azt elhatározni, hogy szabadalmat szeretnénk szerezni, iparjogvédelmi szakértő bevonásával döntenünk kell arról is, hogy hol és milyen úton kívánunk szabadalomhoz jutni, különösen azért mert a szabadalmazási eljárás elindítása után számos lépésnek időkorlátja van, a jogvesztő határidők letelte után már nem lehetséges a döntésen változtatni (pl. az országkört bizonyos idő elteltével már nem lehet bővíteni) vagy csak jelentős anyagi veszteségek árán lehet stratégiát módosítani (a „hibás útba” invesztált hivatali és képviseleti díjak veszteségként jelentkeznek).
Olyan bejelentők esetén, ahol a kutatás-fejlesztés szerves része a tevékenységnek és nagyszámú szabadalmi bejelentést tesznek, jellemzően ezek a döntések egy jól kidolgozott vállalati szabadalmi stratégia mentén születnek meg, az adott fejlesztési projekt üzleti céljait figyelembe véve.
Olyan bejelentők esetén, ahol nincs ilyen stratégia, ügyenként kell azt kidolgozni, és a szabadalmi eljárás egyes lépései kapcsán meghozott döntések során alkalmazni. Ha még bizonytalan a hasznosítás üzleti terve, a szabadalmazás finanszírozási kerete vagy a hasznosító partner keresése folyik, a nagyszámú bizonytalansági tényező miatt (pl. pályázat sikeressége, befektetők, partnerek) sokszor nem lehet feltétlenül az előre felépített határozott terv mentén haladni, így célszerűen több döntési pontot, mérföldkövet kell rögzíteni és többféle kimenettel is kalkulálni kell.
A stratégiát javasolt a szabadalmi eljárás egyes lépései mentén átgondolni – lásd alábbi ábra. A lehetséges utak és az azokban rejlő lehetőségek, előnyök-hátrányok ismeretéhez elengedhetetlen szabadalmi szakember bevonása.
Az ábrán használt rövidítések: PCT= Patent Cooperation Treaty (Szabadalmi Együttműködési Szerződés, ennek keretein belül jelenleg 153 tagállamra kiterjedő nemzetközi szabadalmi bejelentés nyújtható be; EP = European patent (Európai Szabadalmi Hivatal által megadott, 38 tagállamban érvényesíthető európai regionális szabadalom; EA = Eurasian patent (Eurázsiai Szabadalmi Hivatal által megadott 8 tagállamban (köztük Oroszország) érvényesíthető regionális szabadalom); OAPI = African Intellectual Property Organization (17 afrikai országra szerezhető regionális szabadalom) ; ARIPO: African Regional Intellectual Property Organization (19 afrikai tagországra kiterjedő regionális szabadalom)
Melyek azok a fő szempontok, amelyeket számba kell venni a szabadalom országkörének tervezésnél?
A szakterület vagy a találmány tárgya és jelentősége alapvetően befolyásolja az oltalomszerzés földrajzi terjedelmét: például úttörő találmány vagy egy új gyógyszerhatóanyag esetében szokásos a széles országlista, javított technológiák, követő/másodlagos szabadalmak vagy például kisebb mechanikai fejlesztések esetében jellemzően szűkebb országkörben szereznek oltalmat.
Hasonlóan fontos szempont a piaci helyzet felmérése: melyek a potenciális célpiacok, melyek a gyártóhelyek illetve melyek azok a potenciális gyártóhelyek, ahol a konkurens cégek –oltalom híján- jogszerűen hasznosíthatják az általunk védett megoldást, melyek a potenciális partnerek piacai, versenytársak piacai.
Természetesen mivel minél szélesebb országkörben kívánunk oltalmat szerezni, jellemzően annál többe kerül, így az anyagi lehetőségek, a rendelkezésre álló vagy a jövőben remélt erre fordítható anyagi források is nagyban befolyásolhatják a döntést.
Lehetnek olyan találmányok, amelyek például nem védhetők mindenütt (pl. üzleti módszer, számítógépi program, diagnosztikai módszer, vegyületek sói vagy szilárd formái), amit szintén figyelembe kell venni az országkör kialakításánál. Továbbá ennek kapcsán az is felvetődhet, hogy a megszerzett szabadalmi oltalmat adott esetben hol és milyen módon, mértékben tudom érvényesíteni (például egy eljárás szabadalom vagy egy indikációs szabadalom jogérvényesítési lehetőségei országonként eltérőek lehetnek).
Bizonyos szakterületeken a szabadalmi oltalomból eredő egyéb előnyös piaci lehetőségeket is fel kell mérni (például a gyógyszeriparban egyes országokban a generikus gyógyszerek forgalombahozatali engedélyének kiadását az originális terméket védő szabadalmak státuszához kötik; van ahol a tendereken előnyösebb helyzete lehet a jogosultnak a szabadalma révén; vagy például az elektronika, mobiltelefonok területén vannak úgynevezett SEP (standard essential patent) szabadalmak, amelyek olyan szabadalmak, amelyeket kötelező használni, ha egy adott technológiát akar egy cég implementálni ).
A földrajzi szempontok mellett az időzítésnek is fontos szerepe van. Az alábbiakban áttekintek egy-két alapvető helyzetet.
Amennyiben nincs olyan tényező, ami miatt mielőbb oltalmat kellene szerezni, akkor érdemes a legjellemzőbb úton elindulni, egy elsőbbségi bejelentés benyújtásával, majd ez után 12 hónapon belül az elsőbbég igénylésével a „FŐ” bejelentést megtenni (ez a gyakorlatban jellemzően egy PCT bejelentés, esetleg egy közvetlen európai regionális bejelentés); utóbbi indítja a 20 éves oltalmi időt. Amennyiben a cél a mielőbbi oltalomszerzés és a szakterület jellegéből, a piaci trendekből adódóan (pl. nagyon gyorsan fejlődő műszaki terület esetében, mint az IT) az oltalmi idő lejárata nem kritikus szempont, akkor az elsőbbségi bejelentés elhagyható, és adott esetben a nemzetközi (PCT) bejelentés mellőzésével rögtön európai vagy más fontos nemzeti (pl. USA) bejelentéseket lehet tenni, amelyeknek a megadási eljárása így késlekedés nélkül el tud indulni. Amennyiben gyorsan akarunk oltalmat szerezni ugyanakkor az oltalmi időt is ki akarjuk tolni, akkor pedig az elsőbbségi bejelentés párhuzamosan vihető tovább a későbbi PCT vagy regionális (jellemzően európai) bejelentés/sekkel, illetve a PCT bejelentés mellett vagy helyett adott országokban nemzeti bejelentést is lehet indítani.
Az oltalomszerzés számunkra legcélszerűbb útja (nemzeti, regionális bejelentés vagy ezek valamelyike/mindegyike PCT-n keresztül) a fenti és az alábbi szempontok mérlegelése alapján áll össze. Alapvető, hogy milyen regionális lefedettséget szeretnék? Nagy országkör (avagy az elsőbbségi év végén még nem ismert országkör) esetén PCT bejelentés javasolható. További érv lehet a PCT út mellett a megcélzott országok/régiók köréről való döntés idejének a kitolása (30/31 hónap a nemzeti/regionális szakaszokig), illetve az elérhető pályázati lehetőségek (amelyek függnek az előzetes szabadalmazhatósági értékelés és a PCT fázisban kapott szabadalmazhatósági vélemény eredményétől). Kevesebb ország esetén esetleg csak nemzeti vagy regionális (jellemzően európai) oltalom vagy ezek keveréke lehet előnyös az oltalomszerzés és fenntartás költségei miatt. Megjegyezzük, hogy az európai regionális szabadalom további előnye, hogy lehetőséget ad a földrajzi lefedettségről való döntés kitolására (a tagországokban való érvényesítés körét elég a megadás után megadni).
Mint látható, sokféle út áll rendelkezésünkre az oltalomszerzésre, amelyek szakszerű megfontolásokat igényelnek. Amennyiben nem vagyunk járatosak a szakterületen, akkor ne restelljünk szakértőt bevonni döntéshozatalunkba.
Forduljon hozzánk bizalommal!
európai és magyar szabadalmi ügyvivő
partner
