Körülbelül egy évvel ezelőtt járta be az internetet egy olasz kórház és egy start-up története.
A koronavírus járvány első hulláma váratlanul és erőteljesen csapott le Észak-Olaszországra, nap mint nap láthattunk aggasztó képsorokat betegek tömegével és felszereléshiánnyal küzdő kórházakról. Egy olasz kórház Brescia tartományban is szerencsétlen helyzetbe került, ugyanis hiány lépett fel egy lélegeztetőgépekhez szükséges alkatrészből. Egy olyan szelepről van szó, amelyet a beteg arcára helyezett oxigénmaszkhoz illesztenek, így biztosítva, hogy mindig adott koncentrációjú oxigént kapjon. A szelepet cserélni kell, ha új beteg kerül a lélegeztető gépre, így a hirtelen megnövekedett betegszám miatt a szelepből is jóval több kellett – egyik napról a másikra. Az internetes beszámolók szerint a szelep gyártója nem tudta ezeket elég gyorsan rendelkezésre bocsátani, márpedig a késedelmen emberéletek múlottak. A kórház ezért nyilvánosan kért segítséget, a felhívást pedig meglátta egy Issinova nevű olasz start-up mérnöke és haladéktalanul nekilátott kollegáival a gyári alkatrész visszafejtésének és 3D nyomtatásának. Egy nap alatt készen lett a prototípussal, a második napon pedig már száz darabbal segítették a bajba jutott kórházat[1].
Az Issinova 3D nyomtatott szelepei. Forrás: https://www.plasticstoday.com/sites/plasticstoday.com/files/fracassi-valves-650_3.jpg
A történet jól illusztrálja a 3D nyomtatás jelentőségét olyan helyzetekben, mint a világjárvány is, amikor a hirtelen megnövekedett igény miatt hiány lép fel bizonyos ipari termékekből. Miközben a „békeidőbeli” gyártásra berendezkedett cégeknek idő kell a kapacitásbővítésre 3D nyomtatással lehetséges bizonyos termékek, alkatrészek digitális tervezése és rétegenként kinyomtatása, ráadásul a digitális terv fájl (CAD fájl) megosztásával a nyomtatás bárhol lehetséges, anélkül az időveszteség nélkül, amit a hagyományos gyártásnál a termékek eljuttatása jelent a gyártóhelyről a felhasználási területre.
A koronavírus járvány alatt számos 3D nyomtatott egészségügyi vonatkozású eszköz segítette a szakembereket és civil felhasználókat, így többféle maszk, de mintavevő pálca, érintés nélküli kilincslenyomó-támasz, különböző lélegeztetőgépekhez való szűrők, sőt még egyszemélyes elkülönítő-fülkék is készültek így.
Forrás:https://www.nature.com/articles/s41578-020-00234-3.pdf?proof=t és https://www.3dprintingmedia.network/wp-content/uploads/2020/03/large-MAT_3793-780×470.jpg (kilincstámasz)
Ugyanakkor a 3D nyomtatás – egyéb jogi, megfelelőségi szempontok mellett – kéz a kézben jár a szellemi tulajdonjogok kérdésével, hiszen egyrészről szellemi tulajdonjoggal védhetőek az így készült termékek és gyártástechnológiájuk, másrészről viszont összeütközésbe is kerülhetnek már meglévő, ’’hagyományos” módon előállított termékekre vonatkozó jogokkal. Az Issinova történetére is azért figyeltek fel a szellemi tulajdonjoggal foglalkozó szakemberek, mert a hírek szerint az önzetlen segítség miatti köszönetnyilvánítások közé egy kevésbé jó hangulatú reakció is becsúszott a szelepre vonatkozó szabadalom tulajdonosától, aki – pusztán iparjogvédelmi szempontból – rossz szemmel nézte találmányának engedély nélkül történő gyártását.
A 3D nyomtatás ugyanis egyúttal egy szabadalmi oltalom alatt álló termék megvalósítását is jelentheti – és ekképpen ugyanúgy lehet bitorló, mintha a terméket hagyományos gyártási technológiával állítanák elő. A pandémia idején azonban számos ország bizonyos mentességeket vezetett be annak érdekében, hogy az iparjogvédelmi monopoljogok ne akadályozhassák a járvány elleni védekezésben létfontosságú gyógyszerek és orvostechnikai eszközök előállítását (pl. a magyar kormány is rendeletben szabályozta 2020-ban az ún. közegészségügyi szabadalmi kényszerengedélyt, de több európai és tengerentúli ország biztosított valamilyen körben törvényi kivételeket a bitorlás alól).
A 3D nyomtatásnak azonban békeidőben is számos szabadalmi vonatkozása van és kihívás elé állítja a szabadalmasokat. A 3D nyomtatás eredetileg prototípusok költséghatékony előállítása céljából 1980 körül jelent meg, és az elmúlt 15 évben hihetetlen sebességgel nyitotta meg ipari alkalmazási lehetőségek széles spektrumát a repülőgépipartól és robotikától kezdve az orvosi/fogászati felhasználáson, szépség- és divatiparon át az építőiparig[1]. A szabadalmi oltalom ideje 20 év, a 3D nyomtatás berobbanása ennél rövidebb idő alatt történt, így számos olyan érvényes szabadalom létezik, amelyek hagyományos gyártással előállított termékeket védenek, és bejelentésükkor még senki sem gondolt arra, hogy egy merőben újfajta technológiával is elő lehet majd állítani az adott terméket [2]. Egy ilyen esetben nagy szerephez jut például a szabadalmi igénypont megfogalmazása, mivel abban a gyártási módra vagy a termék összetételére, részeire való utalás kizárhatja, hogy egy 3D nyomtatott termék bitoroljon. A mostani szabadalmi bejelentéseknél pedig már aktuális annak végiggondolása, hogy az oltalmi kör lefedi-e a 3D nyomtatott termékeket is.
A szabadalom oltalmi körének terjedelmén túl számos nyitott kérdés van a bitorlással kapcsolatban is. A 3D nyomtatott termék alapja ugyanis egy digitális tervező fájl, de ennek készítője, terjesztője nem feltétlenül esik egybe azzal, aki a terméket kinyomtatja. Felmerül tehát, hogy ki lesz ilyen esetben az, aki a szabadalombitorlásért felelős. Nem szólva arról, hogy már számos 3D nyomtató szolgáltatási hely létezik, de a legtöbb egyetem, intézet, nagyobb cég is rendelkezik 3D nyomtatási lehetőséggel és a háztartásokban is egyre elterjedtebb. A szabadalmi jogban a 3D nyomtatás a magáncélú használat, mint szabadalombitorlás alóli kivétel szempontjából is kérdéseket vetett fel: míg a szerzői jogban ez a kivétel gyakran alkalmazott, a szabadalmi jogban eddig nem sokszor merült fel – éppen azért, mert a legtöbb ipari terméket nem tudjuk előállítani csak úgy a konyhában vagy a céges hobbiszobában. A szabadalmi oltalom alóli kivételek egyik követelménye, hogy szűken kell őket értelmezni. A magáncélú használat kivétele márpedig egészen más dimenziót nyer, ha hirtelen többezer háztartásban gyárt le mindenki csak pár darabot a szabadalmazott termékből.
A szabadalmasok azzal is szembesülhetnek, hogy a 3D nyomtatás technológiája nagyon megkönnyíti a decentralizált gyártást, azaz a tervező fájl átadásával pillanatok alatt bármely országban előállítható a termék, anélkül, hogy a gyártáshoz nagyobb beruházás kellene. Ez új megfontolásokra késztetheti a szabadalmasokat akkor, amikor a szabadalmi oltalommal védendő országok körét gondolják végig.
Másik oldalról nézve, természetesen számos szabadalom van, amely már eleve a 3D technológiára épül és ezek a megoldások már nemcsak az igénypontok szövegében vannak figyelemmel a technológiai sajátosságokra, de épp a fenti decentralizált gyártási lehetőségek más szabadalmaztatási, és más üzleti modell vagy licensz stratégiára ösztönözhetnek.
Természetesen nem csak a szabadalmakkal kapcsolatban vet fel kérdéseket a 3D nyomtatás: a nyomtatott termék formatervezési minta és védjegy oldalról is vizsgálható, mind oltalomszerzés, mind az esetleges bitorlási szempontjából.
Egészen biztos, hogy a 3D nyomtatás térhódításának még az elején vagyunk és megállítani nem lehet, de nem is kell, mert a technológiai fejlődés és az innováció mindenki érdeke. Hogy a szellemi tulajdonjogok szabályozása a jelenlegi formájában képes lesz-e ezt követni vagy a 3D technológiára tekintettel szükségesek lesznek változások, az még kérdéses. Mindenesetre az elmúlt években az Európai Bizottság is kiterjedt konzultációt kezdeményezett szakemberekkel ebben a témában, így nem kizárt, hogy rövidesen konkrét jogszabályi rendelkezések oldják fel egyik-másik nyitott kérdést. Addig is, akár „hagyományos” technológiával készült termékek szellemi tulajdonjogának (leendő) jogtulajdonosként, akár a 3D technológia alkalmazójaként várjuk a járvány végét, érdemes fél vagy akár egy egész szemmel a 3D nyomtatás sajátosságaira tekintettel lenni és előrelátó iparjogvédelmi stratégiát kialakítani.
[2] https://amfg.ai/industrial-applications-of-3d-printing-the-ultimate-guide/
[1]https://www.reuters.com/article/us-health-coronavirus-italy-valves/italian-start-up-3d-prints-valves-to-help-coronavirus-patients-idUSKBN2133D2
