A témában íródott korábbi cikkünkben beszámoltunk az Egységes Szabadalmi Bíróság (ESzB) elindulását érintő eseményekről 2020 márciusáig bezárólag. Az azóta eltelt egy évben a pandémiás helyzet okozta prioritásváltozások ellenére is történtek az ESzB-t érintő fejlemények, ezért elérkezettnek láttuk az időt egy összefoglaló közzétételére az elmúlt egy év ESzB-vel kapcsolatos eseményeiről.
Magyarország
Követve a korábbi cikkünk szerkezetét, röviden megemlítjük a hazai helyzetet. Logikailag a magyar helyzetnek nem kellene szerepelnie a posztban, mivel a helyzet nem változott az elmúlt egy évben – az ESzB Megállapodás hazai ratifikációja továbbra is összeférhetetlen a hatályos Alaptörvénnyel. Annyiban mégis érdemes a hazai helyzetre kitérni, hogy az alaptörvényt módosították 2020 év végén, azonban a módosítások nem érintik azokat a pontokat, amelyek az ESzB megállapodás ratifikálását gátolják.
Egyesült Királyság
Az ESzB Megállapodás életbe lépésének előfeltétele (ESzB megállapodás 89. cikk) a megállapodás ratifikációja azon három tagállamban, ahol a megállapodás aláírását (2013. február 19.) megelőző évben a legtöbb EP szabadalom volt érvényben. Ezen tagállamok egyike az Egyesült Királyság. Amint beszámoltunk róla, a brit Miniszterelnöki Hivatal 2020. február 27-én bejelentette, hogy az UK nem fog részt venni az ESzB-ben. Az UK 2020. június 20-án formálisan is visszavonta a ratifikációját.
Bizonyos értelmezés szerint a ratifikáció visszavonásával ellehetetlenült az ESzB rendszer elindulása. Az UK ugyan 2020-ban kilépett az EU-ból, de a kilépésnek nincs visszamenő hatálya, és a kilépésétől függetlenül 2012-ben azon tagállamok egyike volt, ahol a legtöbb EP szabadalom volt érvényben. A rendszer életbe lépését valószínűleg megelőzi majd az ESzB megállapodás 89. cikkének értelmezéséről szóló vita. Két értelmezés lehetséges, az egyszerűbb esetben csak az érvényben lévő EP szabadalmak számát kell vizsgálni 2012-ben. Ebben az esetben Olaszország lép az UK helyére, akik egyébként már 2016-ban ratifikálták a megállapodást. A másik értelmezés szerint a megállapodás előírja UK ratifikációját – mivel ez nem teljesül, a megállapodás módosítására lesz szükség.
A londoni központi bíróság
Az eredeti tervek szerint az ESzB rendszerben három, műszaki háttér szerint felosztott Központi Bíróság lesz: München (IPC osztályozási rendszer F osztály, pl. gépészet), London (IPC A és C osztály, pl. kémia), Párizs (egyéb osztályok, pl. fizika, elektromosság).
Az UK kilépését követően a Londonban tervezett központi bíróság új székhelyével kapcsolatban még nem született végleges döntés. Az olasz minisztertanács hivatalosan javasolta Milánót az központi bíróság új helyszíneként, Hollandia is erősen lobbizik Hágai vagy Amszterdami székhelyű központi bíróságért.
Az ESzB előkészítő bizottság 2020. szeptember 10-én a rendszer minél előbbi elindulásának érdekében azt a döntést hozta, hogy a londoni központi bíróság feladatait átmeneti jelleggel München és Párizs veszik át, és a rendszer elindulását követően döntenek a harmadik központi bíróság helyszínéről.
Németország
A korábbi cikkünkben ismertettük, hogy a 2017-es német ratifikáció ellen alkotmányossági kifogást emeltek. Az érvelés szerint a ratifikációval szuverenitástranszfer megy végbe, ugyanis a német bíróságok az ESzB javára lemondanak az ítélkezésről bizonyos ügycsoportokban. Emiatt a ratifikálást jóváhagyó törvény elfogadásához kétharmados többség szükséges. A törvény elfogadásakor nagyon kevesen szavaztak a parlamentben, nem volt meg az összes képviselő száma szerinti kétharmados többség. A német szövetségi alkotmánybíróság ezért megsemmisítette a törvényt. A jóváhagyásról szóló törvény kétharmados többség nélküli elfogadása már önmagában jogellenes, ezért a magyarországihoz hasonló alkotmányossági kérdést az alkotmánybíróság nem vizsgálta.
2020. év végén a német parlament ismét szavazott a jóváhagyást elfogadó törvényről. A törvényt ezúttal a képviselők a szükséges kétharmados többséggel szavazták meg, tehát elvileg a korábbi törvény megsemmisítésére okot adó körülményt kiküszöbölték. Ezzel azonban még nem hárult el minden akadály a hatályba lépés elől. Két újabb alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a német szövetségi alkotmánybírósághoz az elfogadást követően (2 BvR 2216/20 és 2 BvR 2217/20). Az alkotmánybíróság egyelőre sem a panaszok részletes tartalmát sem azok benyújtóját nem hozta nyilvánosságra.
Ezen panaszok miatt az alkotmánybíróság azzal a kéréssel fordult a német államfőhöz, hogy a panaszok vizsgálatának lezárásáig ne hirdessék ki a törvényt. Az államfő szóvivője megerősítette, hogy az alkotmánybírósági eljárás lezárásáig a törvény nem lép hatályba.
Márciusban az alkotmánybíróság közzétette az éves előzetes munkatervét, amelyben azon ügyeket listázza, amelyekkel az év során foglalkozni tervez. Az ESzB elleni két alkotmányossági panasz nem szerepel ezen a listán, ezért előreláthatóan legkorábban 2022-ben születhet döntés ezekben az ügyekben. Így az alkotmányossági panaszok összességében az ESzB rendszer legkorábbi lehetséges elindulását 2023-ra tolják.
európai és magyar szabadalmi ügyvivő
partner
