Érthető módon számos esetben merül fel ügyfeleinkben az alapvető dilemma: műszaki fejlesztéseik eredményeit, azok üzleti hasznosítása adta pénzügyi potenciálját milyen eljárás révén biztosíthatnák hatékonyan a saját, vagy vállalkozásuk számára.
Ezért most számba vesszük a találmányok oltalmi lehetőségeit, az egyes megoldások sajátosságait, és a döntést befolyásoló főbb tényezőket.
Know-how: A legkézenfekvőbb megoldás, mely felmerül, az a titokban tartás. Mellékesen jegyezzük meg, hogy a magyar jog a műszaki jellegű üzlet titkokat (műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeretet, megoldást, tapasztalatot vagy ezek kombinációját – know-how) a „védett ismeret” szakszóval illeti.
Előnyei:
- relatíve alacsony költségen kivitelezhető, mivel formális regisztrációhoz nincs kötve, így hatósági adminisztrációs költségek sem terhelik;
- globális hatókörű;
- az üzleti titok vagy know-how mindaddig fennmaradhat, míg a gazdasági értéke fennáll, és bizalmas jellege megőrzött;
- más jogokhoz hasonlóan részben vagy egészben átruházható, hasznosításba (licencia) adható.
Hátrányai:
- ami ma titok, lehet, hogy holnapra már nem az, és elveszíti versenyelőny termelő képességét;
- nem véd attól, hogy harmadik fél más forrásból megszerezze – pl. valaki olyantól, akivel korábban úgy osztottuk meg a védett ismeretet, hogy elfelejtettünk titoktartási megállapodást aláíratni vele, így a titokvédelemre sem volt kötelezve –, vagy önállóan előállítsa/kifejlessze a know-how tárgyát (független párhuzamos feltalálás);
- a know-how-nak azonosításra alkalmas formában rögzített módon kell kifejeződnie és rendelkezésre állnia (nem elég, ha a titokgazda fejben tartja azt);
- a titokmegőrzés rendszerének kidolgozása és folyamatos hatékony működtetése kivételes körültekintést igényel, és a titokvédelem integráns részét kell képezze a teljes üzleti folyamatsornak a vállalat hétköznapjaiban, melybe egy sor olyan kontrollpont beiktatását teszi szükségessé, mely meggátolja úgy a titok nem szándékos, mint a szabotázs általi kiszivárogtatását. Ellenkező esetben a know-how jogi védelmének státusza, így értéke is odavész.
Ennek a folyamatszemléletnek kidolgozása, és a napi gyakorlatban történő átültetése konzekvens megvalósítása különleges elővigyázatosságot, alaposságot, következetes átgondolást igényel, a kutatási területek mellett kezdve a HR osztálytól, a beszerzési és értékesítési területektől, a marketing és jogi területeken át egészen a stratégiai vezetésig egyaránt. A kockázatok felmérésére, elemzésére, és minimalizálására a Danubia szakértői a szellemi vagyon felmérése, auditja, illetőleg a vállalat úgynevezett due diligence átvilágítása során azonosítják az üzleti titok és know-how potenciális tárgyait, majd az adatvédelem folyamatelemeit, és a megállapított gyakorlati szabálykönyvet a szervezet szellemi tulajdonkezelési és vagyongazdálkodási szabályzatában rögzítik.
Szabadalmi oltalom: A világszinten abszolút újszerű műszaki megoldások – így termékek, készítmények, berendezések, illetve ezek előállítására szolgáló eljárások, valamint ismert anyagok új alkalmazási módjai – helyezhetők szabadalmi oltalom alá, mely azon országokban, amelyekben az oltalmat bejelentették általában 20 éves időtartamra szóló kizárólagos hasznosítási jogot biztosít a jogosultnak. (Gyógyszeriparban fordul elő, speciális körülmények fennállta esetén, egy maximum 5-évnyi időtartamú kiterjesztése ennek, az úgynevezet SPC-rendszer keretében).
Előnyei:
- fix eljárási rendszer révén szerezhető kiszámítható alapesetben 20 évre kiterjedő a találmány hasznosítására vonatkozó monopoljog;
- különféle regionális és nemzetközi rendszerek segítik az oltalom más országokra történő kiterjesztését;
- a jog részben vagy egészben átruházható, vagy egyes időbeni, területi, stb. vonatkozásában bérhasznosításba adható (licencia); ezeket együttesen a technológia transzfer műveletek kategóriájába sorolhatjuk;
- szemben az üzleti titok és know-how rendszerétől, véd a független, harmadik fél általi későbbi kidolgozás negatív gazdasági hatásától;
- Szemben a használatiminta-oltalommal, nem csak a találmány – kialakítása, szerkezetének, vagy részeinek elrendezése oltalmazható a segítségével, így pl. eljárások, vegyületek és anyagkeverékek is védhetőek általa.
Hátrányai:
- csak a világszinten újdonság számba menő találmányok oltalmazhatóak általa (egy találmány újdonságfokának vizsgálatában és megítélésben ugyancsak örömmel nyújtanak segítséget gyakorlott munkatársaink), ráadásul a kézenfekvőség megítélése is szigorúbb (feltalálói tevékenység megléte szükségeltetik az oltalom megadásához);
- adminisztratív teendőket igényel a jog keletkeztetése (bejelentés), ráadásul minden ország területére igényelni kell, ahol a monopoljogra igényt tartunk (szerencsére jól működő regionális és nemzetközi rendszerek állnak rendelkezésünkre ennek megkönnyítésére – lásd: Előnyök/2. bekezdés! A Danubia szakavatott munkatársai az oltalomszerzés lehetőségek közötti eligazodásban is készséggel nyújtanak segítséget.;
- hosszadalmas, a találmánnyal szemben magas szintű elvárásokat támasztó elbírálási és megadási folyamat eredményeként jön létre az oltalom;
- a megadási eljárásnak és az oltalom fenntartásának számottevő költségei vannak;
- a szabadalmi bejelentés elkészítése, és a vele kapcsolatos ügyintézés igen bonyolult, egy önálló szakma, melyet a műszaki és egyben szabadalomjogi végzettséggel is rendelkező úgynevezett szabadalmi ügyvivők végeznek magas szinten. Tekintettel arra, hogy a szabadalmi bejelentések elkészítése, illetőleg annak eldöntése, hogy egy megoldás hasznosítása vajon jogszerű-e vagy sem (a találmány megvalósítása bele esik-e más szabadalmak oltalmi körébe) különálló, multidiszciplináris szaktudást és nagy gyakorlatot igénylő feladat, melyet a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda szakértő munkatársai szabadalomtisztasági vizsgálataik és szabadalmi bejelentések megtétele és ügykezelése révén, támogatják ügyfeleiket a teljes innovációs folyamat során.
Használatiminta-oltalom: Némely országban „kis szabadalomnak” nevezik.
Előnyei:
- költséghatékony alternatívája lehet a szabadalmi oltalomnak;
- gyors megadás jellemzi;
- bár az újdonsággal szemben megfogalmazott kritériumok ugyanolyan szigorúak, a feltalálói jelleggel kapcsolatban megfogalmazott (kézenfekvőségi) követelmény alacsonyabb szintű mint a szabadalmak esetében, emiatt olyan találmányok is eséllyel oltalmazásra kerülhetnek, melyek szabadalmi oltalomban nem részesülhetnek;
- átjárhatósága biztosított a szabadalmi rendszerrel;
Hátrányai:
- kizárólag a találmányok térbeli elrendezésének jellemzői oltalmazhatóak általa, így annak kialakítása, szerkezetének, vagy részeinek elrendezése, Emiatt azonban pl. az eljárások, vegyületek, és anyagkeverékek (receptúrák) oltalmazhatóságára nem alkalmas;
- ugyancsak hatósági eljárás keletkezteti;
- csak az országok egy bizonyos szűkebb körében érhető el;
- lényegesen rövidebb oltalmi időtartam (többnyire 6-10 év) mint a szabadalmak esetében;
- a gyorsabb regisztrációs átfutási idő egy alacsonyabb hivatali vizsgálati szint eredménye tud lenni, így a megadott oltalmak tekintetében a piacra nagyobb szerep hárul a valamely okból támadható használatiminta-oltalmak kiszűrésének inicializálásában. Emiatt, valamint arra való tekintettel, hogy a használatiminta-oltalmi bejelentés is „szabadalmi nyelven íródik”, a Danubia cégcsoport nagy tapasztalattal rendelkező munkatársai nyújtanak segítséget abban Ügyfeleiknek, hogy a lehető legkedvezőbb tartalmú bejelentés születhessék meg.
Fentieket röviden, táblázatos formában az alábbiak szerint foglalhatjuk össze:
Munkatársaink valamennyi oltalmi formát átölelő, valamint az iparágak széles tárházát lefedő szakértelme, jelentős gyakorlata és rálátása segíti Ügyfeleinknek eligazodni az ideális, és költséghatékony oltalmi lehetőség(ek) vagy portfoliók megválasztásában, összeállításában; a regisztrációhoz kötött oltalmi formák esetében a szellemi vagyon értékét növelő bejelentések oltalmi körének maximalizálásában; a kiemelkedően magas minőségű és lehetőség szerint minimalizált kockázatú bejelentések megalkotásában, Ezen felül szakértő munkatársaink segítenek az oltalom nemzetközi kiterjesztésének ideális országlistájának összeállításában, mely óriási mértékben áramvonalasíthatja az iparjogvédelmi kiadásokat és maximalizálhatja a monopoljogból eredő profit-potenciált.
A regisztrációhoz nem kötött know-how esetében a bizalmas ismeret törvényi megfelelésének biztosításában, annak tulajdonjogának tisztaságának vizsgálatában, a tényleges értékének megállapításában, és a technológia transzfer, azaz az átruházás és a hasznosításba vétel esetén akár az alku folyamatában, a hasznosítási szerződés tartalmának, feltételeinek (term sheet) kidolgozásában – azaz a hasznosítási konstrukció kereteinek igen lényeges és alapos, a Megbízó érdekeit messzemenőkig érvényre juttatásában -, és a szerződés szövegszerű kidolgozásában egyaránt hathatós segítséget nyújtanak jogi, műszaki és gazdasági szakértelemmel rendelkező munkatársaink.
Hogy miért is javasoljuk feltétlen, hogy a szabadalmi, vagy használatiminta-oltalmi bejelentést tervezők szakembereinkhez forduljanak, azt egy korábbi cikkünkben fejtjük ki bővebben. Munkatársaink nem csak az oltalom megszerzésében és fenntartásában képesek segédkezni, de a jogérvényesítésben is nélkülözhetetlen és hathatós támogatást nyújtanak.
A következő írásunkban áttekintjük, hogy iparági vonatkozását, a megoldás jellegét tekintve milyen lényegesebb jellemzők befolyásolják annak kiválasztását, hogy a konkrét adott esetben melyik lehet a követendő út, az optimális megoldás.
innovációs tanácsadó
