Nyulakról (Leporidae) és más démonokról

A nyulak csodálatos lények. Számos kultúrában kitüntetett a szerepük: egyes közép-afrikai népek a csalafintaságukat emlegetik, egyes észak-amerikaiak egyenesen a világ teremtésével vádolják őket[1], Lewis Carroll szerint a Fehér Nyúl egy öregecske, aggódó, félénk lény[2]. A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy az említett afrikai nyúl valószínűleg egy Lepus, Carroll nyula minden bizonnyal egy Oryctolagus, az amerikai nyúl pedig alakváltó, így lehet akár Lepus, akár Sylvilagus, akár Homo, ha olyan kedve van.

A szellemitulajdon-jogok területén a nyulak reprezentációja finoman szólva gyalázatos. Szabadalmi leírásokban előfordulásuk gyakorinak mondható, de ábrázolásuk meg sem közelíti a folklór színvonalát vagy a való világ sokszínűségét. Az EP1049767B1 (A transgenic rabbit that expresses a functional human lipoprotein), EP2307458B1 (Humanization of rabbit antibodies using a universal antibody framework) és EP2559701B1 (Transgenic rabbit with enhanced immune response and method for the preparation thereof) számú szabadalmak már a címükben is tartalmazzák a nyúl szót (Oryctolagus), azonban a bennük ismertetett találmány semmilyen formában nem szolgálja a nyulak (Leporidae) érdekeit, a nyulak kizárólag kísérleti állatként jelennek meg bennük. Valamivel kedvezőbb képet fest az emberiségről az EP2034012B1 (Vaccine against viral rabbit hemorrhagic disease), az EP0704528B1 (Rabbit hemorrhagic disease virus (RHDV) recombinant capsids and proteins, diagnostic kits and vaccines containing them) és az EP0972840B1 (New attenuated myxoma recombinant virus and its use in the preparation of mixed vaccines against myxomatosis and rabbit hemorrhagic disease) számú szabadalom, amelyekben egy fertőző és halálos nyúlbetegség elleni vakcináról írnak. Ezeket a vakcinákat persze nem a nyulak (Leporidae), hanem a nyúltenyésztők (Homo) megélhetésének védelmére találták ki, és csak járulékos előny, hogy a társállatként élő nyulakat (többnyire Oryctolagus) is megóvják az RHD-től.

Az EP2931060B1 (Anti-aging foods for companion animals) számú szabadalom viszont végre olyasmiről szól, ami a nyulak jóllétét szolgálja – igaz, csak a társállatként élő Oryctolagusokét, mert a többi nyulat nem fenyegeti az öregedés.

Tökéletesen érthetetlen azonban az EP0810821B1 (Method for diluting and preserving rabbit semen) számú szabadalom tárgya: vajon a feltaláló nem ismerte a nyulak (Oryctolagus) eredetmondáját? „My people are the strongest in the world, for they breed faster and eat more than any of the other people. And this shows how much they love Lord Frith, for of all the animals they are the most responsive to his warmth and brightness. You must realize, my lord how important they are and not hinder them in their beautiful lives.” (El-ahrairah hencegése Frithnek, lejegyezte Richard Adams a Watership Down című könyvben (Oryctolagusokról szól)).

Azt reméltem, a szabadalmakhoz képest a védjegyek területe aranybánya lesz nyúlügyileg, de súlyosan csalódtam. A TM View nevű adatbázisban[3], ami a honlapjuk szerint 2021. január 29-én 59 755 431 kutatható védjegyet tartalmazott, olyan kiábrándító találatokat kaptam, hogy egyetlen bekezdést sem tudok írni róla.

Kénytelen vagyok áttérni a szerzői jog területére, már csak azért is, hogy az alapvető és feltétlenül szükséges nyúlműveltség megszerzéséhez ajánlhassak néhány irodalmi művet.

Richard Adams alapművét, a Watership Downt (Oryctolagusokról szól) fent már idéztem. A történeten kívül (szellemitulajdon-jogi szempontból) érdekes az is, hogy miként ihlette meg ez a regény a különböző ábrázoló művészeket. Itt vannak például ezek a csodás, kézzel készült könyvjelzők:

amik nem csak elnevezésükben tartalmazzák Richard Adams könyvének címét, hanem a könyvből származó idézetet is hímzett rájuk a készítő. Vagy ezek a tetoválások:

Szintén alapmű Sam McBratney és Anita Jeram könyve (Lepusokról szól):

ami, mint látható, roppant népszerű

tetoválás és

festmény formájában is.

Most pedig búcsúzom a magyar (hmm-hmm) irodalom egyik gyöngyszeméből, Irene Dische, Hans Magnus Enzensberg, Michael Sowa és Esterházy Péter könyvéből (Oryctolagusokról szól)

származó, ideillő idézettel: „a berlini fal mögött, a senki földjén ténylegesen elszaporodtak a nyulak, az NDK-s sportbarátok hagyták, hadd szaporodjanak, nem lőttek rájuk, parancsuk csak emberekre lőni volt”.