Az iparban már évszázadok óta használnak mikroorganizmusokat – gondoljunk csak a sörkészítéshez, illetve a sütéshez szükséges élesztőkre. Manapság pedig egyenesen „virágkorukat” élik a mikrobák: alkalmazzák őket a kiömlő olaj degradálására, a talaj feljavítására, fehérjék előállítására, a növények és az állatok – beleértve az ember – egészségének javítására stb. (A mikroorganizmusok gyűjtőfogalma magában foglalja a baktériumokat, a mikroszkopikus gombákat, az élesztőket és a vírusokat.)
De mi a helyzet, ha valaki felfedez például egy új baktériumtörzset vagy élesztőtörzset, amely képes valami számunkra hasznos tevékenységre vagy egy már ismert módszert hatékonyabbá tesz? Lehet szabadalommal védeni a mikrobákat?
Ahhoz, hogy egy találmány szabadalmazható legyen, három feltételnek kell teljesülnie: legyen új, alapuljon feltalálói tevékenységen és legyen iparilag alkalmazható. Nincs ez másként a biotechnológiai találmányok esetében sem, így a mikroorganizmusok védelme esetében sem.
Az újdonság követelménye miatt esetleg úgy gondolhatnánk, hogy akkor a mikrobák nem is szabadalmazhatóak, hiszen hogy lenne valami új, ami már amúgy is létezik a természetben? Igen ám, de a mai fejlett technológiákkal viszonylag könnyen lehet (genetikailag) módosítani az egysejtűeket, ezáltal teljesen új törzseket létrehozni. Ezt tükrözik is a szabadalmi törvények és szabályozások: egy mikroba újnak minősül, ha mesterségesen állították elő, génmódosítással vagy egyéb módszerrel. Emellett azonban egy mikroorganizmus – legalábbis a szabadalmi jog európai megközelítésében – akkor is „új” lesz, ha ugyan korábban előfordult a természetben, de izolálták a természetes környezetéből. Ezen túl ismertetnünk kell azt is, hogy a mikroba mire jó, alkalmazásával milyen műszaki problémát oldhatunk meg.
Talán néhány egyszerű példával könnyebben érthetővé válnak a fentiek.
- példa: Ha egy baktériumsejtbe beleteszünk egy mesterségesen létrehozott plazmidot (ami mondjuk adott fehérje expressziójára képes), akkor előállítottunk egy új törzset. Így egy ilyen megoldás esélyes lehet szabadalomra.
- példa: Ha egy talajminta mikrobaközösségét elemezve felfedezünk egy addig ismeretlen mikrobát, akkor ez önmagában még nem lesz szabadalmazható, mert ez még „csak” egy felfedezés, ami a szabadalmi törvény (1995. évi XXXIII. törvény) szerint ki van zárva a szabadalmazható találmányok közül. Ha azonban izolálunk egy törzset, és rájövünk, hogy az újonnan izolált törzs képes a talaj bizonyos tulajdonságainak javítására (van valamilyen ipari haszna: a talajjavítás, és ezzel a törzzsel, nem pedig a vizsgált talajminta teljes mikrobaközösségével szeretnénk javítani a talajt), akkor ismét csak jó eséllyel számíthatunk szabadalomra.
De mi a helyzet akkor, ha egy már ismert egysejtűről fedezzük fel, hogy az addig leírtakon kívül képes valami egészen másra is? Ekkor az újdonság követelménye biztosan nem teljesül magára a mikrobára. Aggodalomra azonban semmi ok, mert bár magára a törzsre nem fogjuk tudni szabadalmat szerezni, az élőlény alkalmazásával megvalósuló eljárást és/vagy az általa előállított terméket oltalmazhatja szabadalom (feltéve, hogy az megfelel a fenti kritériumoknak).
A szabadalmazhatóság egy további feltétele, hogy a benyújtott szabadalmi leírás a találmányt úgy írja le, hogy azt a szakember képes legyen megvalósítani. Ez a mikroorganizmusok esetében nem egyszerű, hiszen nem mindig lehet egyértelmű útmutatást adni arra, hogyan lehet őket előállítani vagy beszerezni. Például a fenti talajmintás példában az újonnan izolált törzs előállítását nem lehetne egyértelműen leírni, hiszen nem biztos, hogy a szakember meg tudja ismételni az izolálási eljárást vagy felismerné egy másik talajmintában az adott törzset, hiszen a mikrobákat sokszor nem könnyű egymástól megkülönböztetni. Ilyen esetekben a védeni kívánt törzset szabadalmi letétbe kell elhelyezni, még a szabadalmi bejelentést benyújtása előtt. A szabadalmi letétbe történő elhelyezést egy nemzetközi letéteményes szervnél (International Depositary Authority, IDA) kell megtenni. Arra azonban figyelni kell, hogy nem mindegyik intézmény tud befogadni mindenféle mikroorganizmust. Magyarországon is van egy ilyen intézmény: a Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteménye, amelynél nem fertőző baktériumok és gombák (beleértve az élesztő- és penészgombák) helyezhetőek el.
Méltó is, hogy legyen nálunk ilyen gyűjtemény, a nemzetközi szerződést, amely a mikroorganizmusok szabadalmi letétbe helyezését szabályozza, Budapesten kötötték és így Budapesti Szerződésnek nevezik. Egy ilyen intézménynek egy általános törzsgyűjteményhez képest számos további feltételt kell teljesítenie, így például a letétet 30 évig életképesen fenn kell tartani, megbízható ellenőrző vizsgálatokat kell tudni végezni, és igazodni kell a szabadalmaztatás jogi környezetéhez. Nem minden országban van ilyen gyűjtemény, de van néhány nevezetes, „nagy” gyűjtemény, amelyek gyűjtési köre szélesebb, mint a mi nemzeti gyűjteményünké.
Így, ha fertőző baktériumot, bakteriofágot vagy hibridómát szeretnénk elhelyezni, a legközelebbi intézmény a németországi Deutsche Sammlung von Mikroorganismen und Zellkulturen GmbH (DSMZ). Híres intézmény még a franciaországi Collection nationale de cultures de micro-organismes (CNCM) vagy az amerikai egyesült államokbeli American Type Culture Collection (ATCC). A nemzetközi letéteményes szervek teljes listája és a náluk elhelyezhető mikroorganizmusok típusa az alábbi oldalon található: https://www.wipo.int/budapest/en/idadb/. Ha egy ilyen intézménynél elhelyezünk a szabadalmaztatni kívánt mikroorganizmusból egy mintát, az a Budapesti Szerződés értelmében teljesíti a találmány megvalósítható leírását – feltéve, hogy a szabadalmi bejelentésbe beleírjuk a letéti számot. A Budapesti Szerződés fontos rendelkezése, hogy elég egyetlen nemzetközi letéteményes szervnél mintát elhelyezni, nem szükséges az összes olyan országban mintát tároltatni, ahol szabadalmat szeretnénk szerezni.
Összefoglalva tehát egy mikroorganizmus szabadalmazható lehet, ha mesterségesen állítjuk elő vagy izoláljuk a természetes környezetéből, és a szabadalmi bejelentés benyújtása előtt elhelyezünk belőle egy mintát egy nemzetközi letéteményes szervnél.
Hasznos honlapok:
A nemzetközi letéteményes szervek listája
A Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteményének honlapja
iparjogvédelmi szakreferens
