Napjainkban egy megoldás jogszerű hasznosításához szükség lehet a miénkhez hasonló megoldások ismeretére is. Két alapvető kérdés mindenképpen felmerül: feltaláltak-e már a mi megoldásunkhoz hasonlót korábban, illetve van-e másnak olyan szabadalma, ami gátolja a találmányunk hasznosítását? A válaszhoz szükség lehet a rendelkezésre álló iparjogvédelmi információk beszerzésére és tudatos kezelésére, nevezzük így: iparjogvédelmi tudatosságra. Az alábbiakban olyan, szabadalmakkal kapcsolatos kutatási módokat mutatunk be, melyek segítséget nyújthatnak egy-egy megalapozott üzleti döntés meghozatalában.[1]
A szabadalmazhatósági kutatás (patentability search) célja egy műszaki megoldáshoz tartozó „technika állásának” feltárása a nyilvánosságra hozott publikációk között. Megjegyezzük, hogy a „publikációk” fogalmába nemcsak az írásos dokumentumok, hanem bármely közzétett információ beletartozik, akár a kereskedelmi forgalomba került termékek is. A kutatás elsősorban szabadalmi és szakirodalmi adatbázisokban zajlik, azonban az adott megoldás szabadalmazhatóságának vizsgálatánál minden olyan releváns publikációt figyelembe kell venni, ami az elsőbbség időpontja (leegyszerűsítve az első olyan szabadalmi bejelentés benyújtásának időpontja, ami ismerteti a találmányt) előtt bárki számára hozzáférhetővé vált. A Magyarországon (és általában Európában) hatályos jogszabályok értelmében egy találmánynak – egyéb jogszabályi előírások mellett – teljesítenie kell az újdonság, feltalálói tevékenység és ipari alkalmazhatóság követelményét ahhoz, hogy szabadalmi oltalomban részesülhessen. A kutatás végző szakember feladata, hogy felderítse az adott találmány szempontjából releváns, már publikus műszaki ismereteket. Így válik lehetővé, hogy a szabadalmi bejelentésben úgy fogalmazhassuk meg a találmányunkat és az arra igényelt oltalmat, hogy azt elhatároljuk a már nyilvánosságra jutott hasonló műszaki megoldásoktól.
A szabadalmazhatósági kutatással feltárt adatok tehát segítséget nyújthatnak annak eldöntésében, hogy
- egy megoldás milyen eséllyel részesülhet szabadalmi oltalomban,
- mennyire tekinthető innovatívnak a hasonló ismert megoldások tükrében,
- a piaci szereplők milyen fejlesztési irányokat követnek az adott szakterületen,
- szükség van-e valamilyen átalakításra, fejlesztésre az ötlet végső formájának kialakításához,
- mi az a reálisan megszerezhető, mégis elég tág oltalmi kör, ami már kellőképpen megnehezíti másoknak a találmányunk másolását, illetve jogainkat megkerülő, azaz bitorlást nem megvalósító, műszaki szempontból ekvivalens megoldások alkalmazását.
Mikor érdemes elvégezni a szabadalmazhatósági kutatást? – Egy megoldás különböző fejlesztési stádiumában egyaránt, azaz
- a kutatási terv összeállításánál,
- a szabadalmi bejelentés megtétele előtt,
- akár már benyújtott bejelentés esetén is,
mivel az ilyen kutatások bármely stádiumban szolgálhatnak olyan információval, amely támogathatja tudatos üzleti döntések meghozatalát annak érdekében, hogy megfelelő oltalmi körrel védett, piacon hasznosítható találmány kerüljön megvalósításra. A kutatások elősegítésére megfelelően rendszerezett, kulcsszavak, valamint osztályozások szerint kereshető nemzetközi adatbázisok vannak, amelyekhez Irodánk megfelelő hozzáféréssel rendelkezik.
A szabadalomtisztasági kutatás (freedom-to-operate (FTO) search) célja egy – rendszerint szabadalommal nem oltalmazott – elsősorban műszaki megoldás jogszerű hasznosítási lehetőségének vizsgálata az egyes országokban, azaz annak eldöntse, hogy egy megoldás beleütközik-e egy vagy több érvényes szabadalmi oltalommal védett találmány oltalmi körébe. A kutatás ekkor csak szabadalmi adatbázisokban zajlik, mivel ezen adatbázisok tartalmazzák az adott szabadalom földrajzi lefedettségével, oltalmi körével (szabadalmi igénypontok) és státuszával (érvényességével) kapcsolatos információkat. Ezen kutatást végző szakember feladata ekkor az, hogy a kutatás tárgyát képező országokban (ahol a megoldást hasznosítani kívánják) megtalálja az érvényben lévő, releváns szabadalmakat, és összevesse a hasznosítandó megoldás esszenciális tulajdonságait egy-egy érvényes szabadalom oltalmi körével (elsősorban a szabadalmi igénypontokkal).
A szabadalomtisztasági kutatás eredménye segítséget nyújthat annak meghatározásában, hogy
- mely országokban követne el bitorlást (jogsértést) az adott megoldás hasznosítása,
- mely időponttól lenne legálisan hasznosítható az adott megoldás egy adott országban, azaz mikor járnak le az ún. gátló szabadalmak,
- az egyes piaci szereplők szabadalomjogi szempontból (ami nem feltétlenül egyezik meg a ténylegesen kereskedelmi forgalomban kapható termékkel vagy hasznosított megoldással) milyen széles oltalmi körrel hasznosíthatják jogszerűen megoldásaikat,
- megfelelő ismeretek álljanak rendelkezésre a licenctárgyalások során.
Mikor érdemes elvégezni a szabadalomtisztasági kutatást? – A termék vagy eljárás bármely hasznosítási fokán, azaz
- egy termék fejlesztésénél vagy eljárás kidolgozásánál,
- a gyártás, használat, értékesítés, import vagy export megkezdése előtt,
- szabadalmaztatás előtt,
- licenctárgyalásoknál,
- akkor, ha már megtörtént a jogsértés.
A szabadalmazhatósági kutatás vezethet olyan eredményre, ami eltanácsolja az innovátort a szabadalmaztatástól, azonban az a tény, hogy egy megoldás szabadalomjogi értelemben nem éri el a szabadalmaztatható találmány színvonalát (vagy a törvények alapján ki van zárva az oltalmazható találmányok köréből), még nem jelenti azt, hogy a megoldás ne lenne sikeresen hasznosítható a piacon. Azonban fontos szem előtt tartani, hogy szabadalmi oltalom hiányában is érdemes szabadalomtisztasági kutatást végezni, hiszen akár két nem teljesen egyforma, azonban műszaki szempontból ekvivalens jellemzőkkel bíró megoldás esetén is megvalósulhat jogsértő tevékenység.
A fenti kutatási típusok elvégzésének előnyei közé tartozik, hogy:
- idő, pénz és munka spórolható meg a fejlesztésnél, illetve a szabadalmi bejelentés kidolgozásánál és benyújtásánál,
- reális képet adhat az innováció mértékéről, ami alapján következtetni lehet a várható sikerre,
- feltérképezheti a piaci szereplők fejlesztési irányait,
- támogatást nyújthat a licenctárgyalások során,
- bitorlás megtörténte esetén csökkentheti a jogi sérelmek súlyát,
- keretet biztosíthat egy etikus üzletpolitika kialakításában.
A fenti szolgáltatásokhoz célszerű és sok esetben nélkülözhetetlen egy megfelelő végzettséggel és tapasztalattal rendelkező szakember segítsége, aki jól ismeri mind a szabadalmi jog és mind az adott műszaki szakterület sajátosságait.
Kérdése van? Forduljon hozzánk bizalommal!
[1] Jelen cikkben szabadalmakkal kapcsolatos két kutatási mód van ismertetve, azonban más iparjogvédelmi oltalmi formáknál, például védjegyek, használati mintaoltalmak, formatervezési mintaoltalmak, hasonló gondolatmenetet alapján végezhetők el az egyes kutatások.
magyar szabadalmi ügyvivő
partner
