Összegzés a Bővített Fellebbezési Tanács G1/19[1] számú elvi döntéséről
2021. március 10-én az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office, EPO) Bővített Fellebbezési Tanácsa (Enlarged Board of Appeal, EBoA) közzé tette a G1/19 számú döntését a számítógéppel megvalósított szimulációk szabadalmazásáról, amelyben az EBoA arra az álláspontra jutott, hogy a COMVIK-ügyben[2] hozott megközelítés alkalmas a számítógéppel megvalósított szimulációk értékelésére. A döntés feltehetően kihatással lesz más számítógéppel megvalósított találmányi alkategóriák, például a mesterséges intelligenciák (artificial intelligence, AI), AI-alapú szimulációk, gyógyszertervező eljárások, orvosi diagnosztikai eljárások, telekommunikáció rendszerek stb. szabadalmazhatóságának megítélésére is.
A döntés háttere
A fenti döntés a 03793825.5 számú európai szabadalmi bejelentéshez kapcsolódik, amely gyalogosok mozgásának adott környezetben, például egy épületben való modellezésére és szimulálására szolgál. Egy épület modellezése és a gyalogosok épületen belüli mozgásának szimulálása kifejezetten hasznos az épület tervezésénél, például a kiürítési stratégia, illetve egyéb szabványok és követelmények ellenőrzése céljából. A jelenleg alkalmazott megoldások a gyalogosok tömegének makroszkopikus modelljét alkalmazzák, míg a jelen szabadalmi bejelentésben ismertetett megoldás az egyes gyalogosok mozgását külön-külön modellezte, valamint figyelembe vette az emberi viselkedést. A vizsgálat során elutasították a bejelentést arra hivatkozva, hogy csupán a számítógép alkalmazása járult hozzá az igényelt eljárás műszaki jellegéhez. A bejelentő fellebbezést nyújtott be az elutasító határozat ellen, amiben azzal érvelt, hogy ha az eljárási lépések önmagukban nem-műszaki jellegűek is, akkor is hozzájárulnak a találmány műszaki jellegéhez az eljárási lépések számítógéppel való kölcsönhatásának eredményeként.
Kapcsolódó esetjog
A T641/00 számú, ún. COMVIK-ügyben hozott döntésben megállapításra került az az általános elv, miszerint a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságánál egy műszaki probléma nem kézenfekvő műszaki megoldására van szükség. Abban az esetben, ha egy találmány műszaki és nem-műszaki jellemzők keverékéből áll, akkor a műszaki jelleg kritériumát a feltalálói tevékenység követelményének vonatkozásban a találmány oltalmi körének egészére kell vizsgálni, figyelembe véve valamennyi olyan műszaki jellemzőt, melyek hozzájárulnak a műszaki jelleghez.
A Bővített Fellebbezési Tanács döntése a konkrét ügyben
Az EBoA egyetértett azzal, hogy a COMVIK-ügyben alkalmazott megközelítés alkalmas a számítógéppel megvalósított találmányok értékelésére. A döntés értelmében, egy számítógéppel megvalósított szimuláció még akkor is megoldhat egy műszaki problémát, ha az adott igénypont nem tartalmaz olyan tulajdonságokat, amik közvetlen kapcsolatban állnak egy fizikai entitással. Az EBoA véleménye szerint egy nem-műszaki folyamat szimulálása hozzájárulhat a találmány műszaki jellegéhez. Abban az esetben, ha a nem-műszaki jellemzők képzik a szimulációs eredmény műszaki alkalmazásának alapját, például az alkalmazás hatással van a fizikai valóságra, és ez az alkalmazás legalább implicit módon megjelenik az igénypontokban, akkor a nem-műszaki jellemzők hozzájárulhatnak a feltalálói tevékenység megállapításához. Az EBoA nyilvánvalóvá tette, hogy a legfontosabb alapelv a fenti kérdéskör eldöntésénél az, hogy egy adott jellemző az igénypont teljes oltalmi körére tekintettel milyen mértékben járul hozzá az igényelt találmány műszaki jellegéhez, azonban a döntésben azt is meghatározta, hogy lehetetlen feladat lenne meghatározni egy számítógéppel megvalósított találmány minden olyan jellemzőjét, ami hozzájárulhat a találmány műszaki jellegéhez.
Ez lényegében azt jeleni, hogy egy számítógépi szimuláció esetén nem feltétlenül szükséges fizikai paramétereket mérni, vagy egy gép vagy fizikai eljárás vezérlésére szolgáló vezérlőjel kimenetét ismertetni, mivel a szimuláció önmagában is biztosíthatja az európai szabadalomhoz szükséges műszaki jelleg kritériumát. Ez a felismerés különösen fontos az európai szabadalmi bejelentés oltalmi körének meghatározásánál, mivel ennek értelmében az igénypontok egy fizikai mérés vagy egy ezt követő vezérlési lépés nélkül is megfogalmazhatók. A másik fontos konklúzió, hogy az egyes számítógéppel megvalósított találmányokat esetről esetre kell vizsgálni, hiszen az a tény, hogy egy szimuláció alapjául szolgáló modell egy műszaki rendszernek felel meg, önmagában még nem biztosítja azt a további műszaki hatást, ami a megoldás szabadalmazhatóságának követelménye. Ezek alapján nem lehet egyetlen számítógéppel megvalósított találmányt sem eleve kizárni a szabadalmi oltalomból, csupán a műszaki hatás alapos vizsgálatát követően lehet érdemi döntést hozni.
Záró gondolatok
A G1/19 döntésből egyértelműen kiderült, hogy a számítógéppel megvalósított szimulációk szabadalmazhatóságának értékelésekor ugyanazokat a kritériumokat kell figyelembe vinni, mint bármely más számítógéppel megvalósított eljárás esetén.
A döntés másik üzenete, hogy egy számítógéppel megvalósított eljárás vagy szimuláció értékelését a COMVIK-ügyben meghatározott keretek között kell elvégezni, amivel az EBoA a jelenlegi vizsgálati alapelveket teljes mértékben megerősítette. Fontos azonban, hogy a találmányok szabadalmazhatóságának értékelését eseti alapon kell elvégezni, ami lehetőséget biztosít a jövőbeli számítógépes technológiai fejlesztések szabadalmaztatására.
Várhatóan a számítógéppel megvalósított találmányok egyes döntései, köztük jelen döntés is, a Guidelines 2022-ben várható változatában példaként fognak megjelenni, mely példák összefoglalják és pontosítják a szabadalmazhatóság kritériumait, ami különösen nagy segítséget nyújthat az új technológiák oltalmazhatóságának megítélésénél.
Számos szakember igényként fogalmazta meg a szabadalmi törvény átdolgozását annak érdekében, hogy ne csak a jogalkalmazó által kiadott irányelvek és döntések szolgáljanak útmutatásként a szabadalom oltalmazhatóságának kérdéskörénél. Habár sok szempontból hasznos lehet a törvény átgondolása, esetenként módosítása, azonban véleményem szerint a jelenleg alkalmazott vizsgálati alapelvek és eseti döntések sokkal jobban alkalmasak a gyorsan fejlődő technikai megoldások nyomon követésére.
A döntés teljes szövege az alábbi linken érhető el: https://documents.epo.org/projects/babylon/eponet.nsf/0/99f4b971c9e3eb2fc125869400340179/$FILE/G_1_19_decision_of_the_Enlarged_Board_of_Appeal_of_10_March_2021_en.pdf
[1] Bővebben ld. G 0001/19 vagy T 0489/14
[2] Bővebben ld. Two identities/COMVIK T 0641/00
magyar szabadalmi ügyvivő
partner
