A mesterséges intelligencia világgazdasági jelentősége
A mesterséges intelligencia (MI) napjainkban egyre jelentősebb helyet tölt be a mindennapi életünkben is, de várhatóan ez a tendencia a jövőben nagyságrendekkel erősödni fog. Digitális asszisztensek, üzleti internetes chatbotok, automatikus tőzsdei kereskedőágensek, forgalomszervezési intelligens rendszerek, önvezető autók, egészségügyi diagnosztikai szakértői rendszerek, adatbányászaton és viselkedésimintázat-felismerésen alapuló reklámtartalom szolgáltatás, a szociális hálózatok nemzetbiztonsági célú viselkedési mintázat felismerő (behaviorális) figyelése, bűnelkövetők intuitív digitális profilírozása; hogy csak néhány jellegzetes alkalmazását említsünk a mesterséges döntéshozás-támogató vagy mesterséges intelligencia alapú rendszereknek.
A terület jelentőségének gazdasági mutatókkal történő illusztrálásához két globális elemző-tanácsadó cég friss, az MI brit gazdaságra gyakorolt hatását elemző tanulmányából idéznénk:
„ A brit GDP 10,3%-al, azaz 232 milliárd fonttal növekszik 2030-ra a mesterséges intelligenciának köszönhetően, mely a legmagasabb üzleti potenciált jelzi a mai gyorsan változó gazdaságban. ” – PricewaterhouseCoopers [1]
„ A mesterséges intelligencia 2030-ra a világgazdaság 16%-ához járul majd hozzá, míg a brit gazdaságot 22%-al növeli. ” – McKinsey [2]
Ahogy azonban a mesterséges intelligencia vezérelte rendszerek egyre komplexebb feladatokat hajtanak végre, melyhez hasonló tevékenységeket korábban kizárólag emberi hatáskörbe soroltunk volna, számos jogi, illetve biztonsági, gazdasági, társadalmi kérdés merül fel a téma kapcsán.
A továbbiakban áttekintjük a MI-vel kapcsolatos találmányok szabadalmaztatását és ebből fakadóan azok világgazdasági vonatkozásait.
MI-vel kapcsolatos szabadalmi bejelentések alakulása
Európai körkép
Az Európai Szabadalmi Hivatal beszámolója[3] szerint a mesterséges intelligenciával kapcsolatban bejelentett európai szabadalmak száma bár alacsony, hiszen 2016-ban a több mint 5000 autonóm rendszerekhez kapcsolódó bejelentésből mindössze 83 bejelentés állt kapcsolatban a mesterséges intelligenciával, ugyanakkor ezen szabadalmi bejelentések számának átlagos éves növekedése a legmagasabbak közé sorolható más hasonló technológiákkal összehasonlítva.
A negyedik ipari forradalom ágazatait vizsgálva látható, hogy az MI-vel kapcsolatos szabadalmi bejelentések száma abszolút értékben ugyan alacsony, ám tendenciájukat tekintve 2011. óta 43%-os átlagos éves növekedést mutat, mely emelkedési rátát csak a 3D nyomtatás technológiák voltak képesek felülmúlni.
Amerikai körkép
forrás: Kilpatrick Townsend
Amennyiben az európai piacokon is túlra tekintünk, és pillantásunk az amerikai oltalmi aktivitásra vetjük, úgy azt láthatjuk a Kilpatrick Townsend & Stockton által készített tanulmányban [4], hogy az Amerikai Szabadalmi és Védjegy Hivatalnál MI-vonatkozású szabadalmi bejelentések száma igen tetemes, továbbá 3 terület (szórakoztatóipari, digitális marketing és oktatási célú alkalmazási körök) kivételével tendenciózus növekedést mutat. Mint látható, az alábbi területek a legjelentősebbek: a számítógépes megjelenítés (pl.:virtuális valóság), a természetes nyelvek feldolgozása (pl.: chatbotok és személyi asszisztensek), egészségügy (pl.: intelligens diagnosztikai és konzultatív szakértői rendszerek, távsebészeti megoldások), robotika, autóipar és kognitív biztonságtechnikai területen vett alkalmazások.
forrás: Kilpatrick Townsend
Mindezen rendszerek megvalósításához a leggyakrabban alkalmazott és – legalábbis a területre vonatkozó szabadalmi bejelentések számát tekintve – legdinamikusabban fejlődő technológiai ágazatoknak a mintázat felismerés, a neurális hálózatok és prediktív analitika bizonyul.
forrás: Kilpatrick Townsend
Ezenkívül az is megállapítható a tanulmányból, hogy a MI-tárgyú szabadalmi bejelentések megadási rátája (kb. 50-75%) jóval túlszárnyalja a szabadalmaknál általában megszokott sikermutatót (55,8% [5], az USA Szabadalmi és Védjegyhivatala előtt lefolytatott 1995-2006 között bejelentett összesen 2,15 millió új szabadalmi bejelentés vizsgálata alapján számítva).
Konklúzió
Összességében elmondható, hogy ezen műszaki terület várhatóan a következő évtizedekben jelentős hatással lesz a világgazdaságra. A mesterséges intelligencia alkalmazási területeinek figyelembe vételével érdemes nyomon követnünk a gazdasági és egyéb területeken jelentkező változási ráta mértékét.
Haszonits András
innovációs tanácsadó
építészmérnök, mérnöktanár, a fenntartható fejlődés mérnöke
[1] PricewaterhouseCoopers: The economic impact of artificial intelligence on the UK economy., 2017., Digitálisan elérhető: https://www.pwc.co.uk/economic-services/assets/ai-uk-report-v2.pdf (Megtekintés időpontja: 2020.04.22.)
[2] McKinsey Global Institute: Artificial intelligence in the United Kingdom: Prospects and challenges., 2019., Digitálisan elérhető: https://www.mckinsey.com/~/media/McKinsey/Featured%20Insights/Artificial%20Intelligence/Artificial%20intelligence%20in%20the%20United%20Kingdom%20Prospects%20and%20challenges/Artificial-intelligence-in-the-United-Kingdom-VF2.ashx (Megtekintés időpontja: 2020.04.22.)
[3] European Patent Office, Handelsblatt Research Institute: Patents and the Fourth Industrial Revolution., 2017., Digitálisan elérhető: http://documents.epo.org/projects/babylon/eponet.nsf/0/17FDB5538E87B4B9C12581EF0045762F/$File/fourth_industrial_revolution_2017__en.pdf
[4] https://www.kilpatricktownsend.com/-/media/Feature/Insights/Publication/2019-Patenting-Trends-Study_Artificial-Intelligence.ashx?la=en&hash=19A678567CC84E77AAB5004A7FAD5FC5B3C18BB4
[5] M. Carley, D. Hedge, A. Marco: What is the Probability of Receiving a US. Patent?, Yale J.L. & Tech Volume 17, Issue 1, Articel 5, Pp.: 204-17, 2015., Digitálisan elérhető: https://digitalcommons.law.yale.edu/yjolt/vol17/iss1/5
