Egy védjegy oltalmának megszűnése az esetek többségében a védjegyjogosult cselekedetein, döntésein múlik. Ezt a megállapítást szeretnénk kicsit megvilágítani ebben az írásban.

Az a tény már korábbi cikkeinkből ismert, hogy egy lajstromozott védjegy oltalmi ideje „első körben” tíz évre szól. Ez az időtartam további tíz-tíz évekre korlátlanul megújítható. Ennek következtében a nemzeti védjegylajstromban számos olyan védjegyet találhatunk, amelyek egy kis képzavarral élve szépkorúaknak tekinthetők. Ki ne ismerné például hazánkban a Zwack Unicum Nyrt. híres „Unicum” bitter italát, mely szóvédjegy oltalmának kezdete egészen 1927. május 2. napjáig vezethető vissza és ez az oltalom azóta is változatlanul fennáll. Vagy gondoljunk az oly régóta használt „Kalmopyrin” – re. A Richter Gedeon Nyrt. gyógyszervédjegye a cég alapítását követően nem sokkal (1901), már 1910. november 15.-én bejelentésre került és a mai napig töretlen oltalommal rendelkezik.

Hatályos védjegytörvényünk (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról) szerint a védjegy oltalma megszűnik, amennyiben

  • az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt, az oltalmi idő lejártát követő napon
  • a védjegyjogosult az oltalomról lemondott, a lemondás iránti nyilatkozatnak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába való beérkeztét követő napon, illetve a lemondó nyilatkozatban megjelölt korábbi időpontban
  • a védjegyet törölték, a bejelentés napjára visszaható hatállyal
  • a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta, a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal (alapesetben)
  • a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált, a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal.

Megszűnés a megújítás hiánya miatt

A védjegyjogosult döntésén múlik, hogy védjegyének oltalmát milyen időtartamra kívánja fenntartani. Minél „sikeresebb” egy védjegy, azaz a védjeggyel ellátott áru vagy a védjegy alatt nyújtott szolgáltatás minél nagyobb ismertségre, elismerésre tesz szert, annál hosszabb ideig áll érdekében a védjegyjogosultnak, hogy védjegyének oltalmát folyamatosan, tíz évente megújítsa. Ennek ellenkezője történik akkor, ha a védjegy jogosultja gazdasági és egyéb megfontolásokból úgy dönt, hogy a védjegye alatt forgalomba hozott árut már nem kívánja tovább a piacon tartani, vagy a védjegye alatt nyújtott szolgáltatást már nem folytatja. Ilyenkor hagyja „elveszni” a megszerzett jogosultságát, azaz, az oltalmi idő lejártát követően nem újítja meg a védjegyét.

Ugyanakkor az is előfordul, hogy a védjegy jogosultja valamilyen oknál fogva elmulasztja védjegye oltalmának megújítását. A védjegyoltalom megújítására az oltalom lejártát megelőző hat hónapon belül van lehetősége a jogosultnak. A megújítási kérelem benyújtása mellett az éppen aktuális bejelentési díjnak megfelelő összeget is meg kell fizetnie. Ha az oltalom lejáratának napjáig „elfelejtené” a jogosult kérni a Hivataltól védjegye oltalmának megújítását, még van további hat hónap lehetősége a lejárat napját követően arra, hogy az elmulasztott megújítás iránti kérelmét benyújtsa. Ebben az esetben azonban számolnia kell azzal, hogy a megújítási díjon felül ún. kiegészítő díjat is fizetnie kell. Természetesen arra is lehetősége van a védjegy jogosultjának, hogy kizárólag azokra az árukra és/vagy szolgáltatásokra kérje a védjegyoltalom további tíz évre szóló megújítását, amely árukra/szolgáltatásokra nézve ténylegesen használta és a jövőben is használni szeretné a védjegyét. Azonban arra nincs lehetőség, hogy a védjegy árujegyzékében korábban nem szerepelt „új árukra és/vagy szolgáltatásokra” nézve is kérje a jogosult a védjegyoltalom megújítását, azaz csak a már meglévő árujegyzékével „gazdálkodhat”, annak teljes vagy részleges megújításáról gondoskodhat.

Egy védjegy megújítás hiánya miatti megszűnéséhez vezethet az a körülmény is, amikor az adott védjegyjogosulti cég jogutód nélkül megszűnik. Az is előfordulhat, hogy a védjegy jogosultja, mint magánszemély elhalálozik és ez utóbbi esetben a védjegy jogutódja (törvényes örökös) már nem kívánja tovább életben tartani a védjegy oltalmát, ezért hagyja, hogy az, az oltalmi idő lejártát követően megszűnjön.

Ez utóbbi esetre álljon itt egy példa: a sokak által ismert és népszerű sportriporter, Knézy Jenő 1998. augusztus 05. napján jelentette be védjegyoltalomra az általa népszerűvé tett „Jó estét, jó szurkolást!” szlogent (lajstromszáma: 157778). Knézy Jenő 2003-ban bekövetkezett sajnálatos halálát követően a védjegy jogosultjaivá törvényes örökösei, a gyermekeik váltak. A jogutódok érthető okokból már nem kívánták tovább használni az édesapjukhoz szorosan kötődő védjegyet, így annak a bejelentésétől számított tíz éves oltalmi idejének lejártával nem is kérelmezték a védjegyoltalom megújítását, melynek következtében a védjegy megújítás hiányában „elhalt”, megszűnt.

Megszűnés az oltalomról történő lemondás miatt

A védjegy jogosultjának lehetősége van arra is, hogy védjegyének oltalmáról a Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal lemondjon. Megteheti a jogosult azt is, hogy az oltalomról ne teljes egészében, hanem a védjegy alatti árujegyzékbe tartozó áruk és/ vagy szolgáltatások egy része tekintetében mondjon le.

A Hivatal a kérelem beérkezését követő nappal, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időponttal veszi tudomásul a védjegyoltalom megszűnését.

Gyakori példa a védjegyoltalomról történő teljes vagy részleges lemondásra, ha a jogosult azért dönt az oltalomról történő lemondás mellett, mivel a védjegyével szemben vagy törlési vagy megszűnés megállapítására irányuló eljárás indul. Ebben az esetben alapos mérlegelést követően hozza meg a jogosult a lemondásról szóló döntését, mivel belátja, hogy a védjegyével szemben indított akár törlési, akár megszűnési eljárás kimenetele nyilvánvalóan számára hátrányosan végződne. Így védjegyoltalmáról a keletkezésére visszaható hatállyal történő teljes vagy részleges lemondásával elkerülheti, hogy az eljárás során felmerülő költségeket meg kelljen fizetnie (Vt. 74. § (3), Vt. 76. § (4)).

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy amennyiben a védjegy jogosultja a Hivatal felé benyújtja az oltalomról való lemondását, azt a döntését a későbbiekben már nem változtathatja meg, nem vonhatja vissza.

Folytatjuk a következő cikkünkben.

Forduljon hozzánk bizalommal, amennyiben kérdése van a védjegyekkel kapcsolatban!

SZÉP ERIKA

védjegy tanácsadó