Nem mondanám, hogy gyakori kívánság ügyfelek részéről, hogy üzlethelyiségük egyedi kialakítását szeretnék valamilyen jogi eszközzel megvédeni, vagy abban kérnének tanácsot, hogy miként léphetnek fel az üzletük kialakítását másolókkal, arculatát utánzókkal, bitorlókkal szemben. Nemrég egy igen tudatos és előrelátó ügyfél kopogtatott be irodánkba ilyen jellegű kérdésekkel, kéréssel, ami a jelen cikk megírására sarkallt.
Az üzlettulajdonosok általában nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget annak, hogy az eladótér a funkcionális elvárásokon túl egyéb figyelemfelkeltő, különleges esztétikai élményt is nyújtson a vásárlóknak. Holott a bútorok, világítás, minták, színvilág és hasonlók egyedi megjelenítésével és elhelyezésével kitűnhetnek a sok azonos profilú bolt közül különösen a bevásárlóközpontokban található üzletek vagy a komplexumok esetében, és nem utolsó sorban ezzel is hozzájárulhatnak az adott vállalkozás arculatához, amit a vásárlóközönség név és logó nélkül is könnyedén beazonosít. Nem is gondolnánk, hogy egy üzlethelyiség sajátos kialakítása is a márkánk része lehet, amely 3D vagy térbeli védjegyként éppúgy fémjelezheti a vállalkozásunkat és termékeinket, mint a forgalmazott termékekkel kapcsolatban használt név vagy logó, együtt szolgálva a fogyasztók felé közvetített vállalati imázst.
Ezt ismerte fel még 2010. november 10‑én az amerikai Apple cég, aki a United States Patent and Trademark Office‑nál (az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatalánál) védjegyoltalmat szerzett a kiskereskedelmi üzleteinek sajátos kialakítására és megjelenítésére. Ez tulajdonképpen az Apple mintaüzleteinek („flagship stores”) színes (többek között a metálszürke és a világosbarna színeket tartalmazó) tervrajzának ábrázolásából álló, térbeli védjegy volt, amelyet a 35. osztályba tartozó szolgáltatások, nevezetesen a „számítógépek, számítógépes szoftverek, számítógép perifériák, mobiltelefonok, szórakoztató elektronikai eszközök és tartozékok kiskereskedelmi értékesítése, valamint ezekhez kapcsolódó termékbemutatók” megnevezésű szolgáltatások tekintetében lajstromoztak.
(forrás: USPTO)
A védjegy nemzetközi kiterjesztése és lajstromozása azonban Európában több országban is akadályokba ütközött, mivel az európai uniós védjegyjoggal összhangban túl kellett lépni olyan kérdéseken, mint hogy az üzlethelyiség kialakítása egy vállalkozás alapvető jellemzőjének minősül-e, illetve a szóban forgó belső kialakítás rendelkezik-e olyan jellegzetességekkel, amelyek kellőképpen megkülönböztetik az azonos funkciójú üzlethelyiségek kialakításától. A fogyasztóknak ugyanis az áruház elrendezését az alapmárkához kell társítania. Az Apple Store ikonikus belső terének kialakítása mint térbeli, 3D védjegy végül zöld utat kapott több nagyon európai országban is (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Nagy-Britannia), és ezt az irányt sokan üdvözölték, hiszen így a védjegyjog eszközeivel is megakadályozható, hogy a sajátos kialakítású és belső berendezésű üzleteket a versenytárs lemásolja. A franchise rendszerben működő üzletek esetében pedig nem csak az azonos dizájn, de annak egységes védhetősége, és nem utolsó sorban a használatából eredő licencdíj bevétel is előnyt jelenthet.
Az Európai Unió lajstromában is számos, üzlethelyiség kialakítását, berendezését oltalmazó védjegy került bejegyzésre:
(EU lajstromszám: 014791297)
(EU lajstromszám: 014410625)
(EU lajstromszám: 011490893)
(EU lajstromszám: 015002504)
A magyar Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kevesebb hasonló térbeli védjegybejelentéssel találkozik, és még kevesebbet lajstromoz. Az SZTNH gyakorlata ugyanis igencsak szigorú a feltétlen kizáró okok elbírálásánál, így például a megkülönböztető képesség vizsgálatánál. Üzlethelyiség kialakítása és védjegyként történő levédése esetén ez azt jelenti, hogy csak a valóban egyedi, a formák, a berendezés az elrendezés és adott esetben a színvilág által meghatározott sajátos összhatást nyújtó az, ami térbeli védjegyként oltalmazható lehet. Nagyobb volumenű, több üzletben már alkalmazott, hosszabb ideje tartó használat esetén ún. szerzett megkülönböztető-képességgel is lehet érvelni a bejelentés során, ekképp a védjegyoltalom elnyerésének nagyobb a valószínűsége. Az üzlet színeinek jellegzetessége esetén színvédjegy is szerezhető, de jó tudni, hogy általában itt is szükséges a szerzett megkülönböztető-képesség bizonyítása. A védjegyoltalom 10 évre szól, de korlátlan alkalommal meghosszabbítható további 10-10 évre. A védjegyek tehát erős és elvileg végtelen védelmet nyújtanak, de nehéz védjegyoltalmat szerezni egy olyan üzlet kialakításához, amely a funkció által meghatározott és nem tér el jelentősen a piacon általában megszokottól.
Ha Ön az üzlethelyisége berendezésének levédésben gondolkozik, az egyes új, egyéni jellegű berendezési, arculati elemek akár formatervezésiminta-oltalomban is részesülhetnek. Bár ez az oltalmi forma némileg korlátozott, ugyanis csak új, vagy legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül nyilvánosságra került dizájnra lehet igényelni. Ha tehát a boltunk belső kialakításának elemei, vagy a dizájn védelemmel ellátni kívánt egyedi bútorzat már nyilvánosságra került, például az üzlet megnyitásával, akkor az ettől az időponttól számított egy éven belül meg kell tenni a formatervezési-minta oltalmi bejelentést, ezt követően ugyanis már nem számít újdonságnak az adott minta vagy dizájn, és így elveszti oltalmazhatóságát. A mintaoltalom a bejelentés napjától számított 5 évig tart, és további 5-5 éves időtartamra legfeljebb négyszer újítható meg.
Az üzlethelyiség egyéni eredeti kialakítását természetesen a szerzői jog is védi. A szerzői jogi oltalom egyetlen feltétele, hogy a tárgy (a berendezés, a bútorzat, vagy a teljes belsőépítészeti megvalósítás terve és maga a kivitelezett belső kialakítás, mint alkotás is) egyéni, eredeti jellegű legyen, és ez a védelem nem függ semmiféle mennyiségi, minőségi vagy esztétikai jellemzőtől. Továbbá a szerzői jogi védelem megszerzéséhez nincs szükség lajstromozásra vagy egyéb adminisztratív lépésre, a mű megalkotása önmagában biztosítja a védelmet, amely akkor nyer jelentőséget, ha valaki az alkotást jogosulatlanul felhasználja (lemásolja az üzletünk egyedi bútorzatát, vagy azonos kialakítást hoz létre), ami ellen a szerzői jogi törvényben biztosított jogorvoslattal lehet élni. A szerzői jogi alapú jogérvényesítéshez azonban kiemelten fontos a szerzői jogok megfelelő dokumentálása, ide értve a tervezői, használati szerződések megkötését, amelyekből egyértelművé válik, hogy ki a szerzői jogosult E körben javasolható még az önkéntes műnyilvántartásba vétel, ami nem a szerzői jogi levédés aktusa, hanem csak egy megelőző lépés arra az esetre, ha valamely jogvita, pl. jogosulatlan másolás esetén azt kellene bizonyítani, hogy adott belső tér kialakítás adott időpontban – konkrétan a műjegyzékbe vétel időpontjában – a bejegyzés szerinti megjelenéssel létezett.
A fentieken túl továbbá a versenyjog is bizonyos fokú védelmet nyújthat az Ön által kialakított jellegzetes üzlethelyiség vonatkozásában anélkül, hogy bármilyen lajstromozáshoz kötött jogi védelmet kellene szereznie. Amennyiben az üzlethelyiség kialakítása és dizájnja kellően jellegzetes, egyedi, és széles körű piaci ismertséget szerzett, aminek köszönhetően az üzlethelyiség a fogyasztók tudatában igazolhatóan az Ön vállalkozásához kötődik, akkor a tisztességtelen verseny tilalma alapján sikeresen fel tud lépni azokkal a versenytársakkal szemben, akik ezt az üzlethelyiség kialakítását elkezdik utánozni, és ezzel megtévesztik a fogyasztókat is.
Számos lehetőség kínálkozik tehát az üzlet belső terének védelmére. Mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, ezért érdemes ezeket a kérdéseket részletesen is átbeszélnie e jogi területeken jártas szakemberrel.
Dr. Bial Nikoletta
ügyvéd, partner, Danubia LEGAL
