Brandépítés jogszerűen – Így védje le márkáit és szlogenjét

Amikor kis- és középvállalkozó ismerőseinkkel az üzleti életről beszélgetünk, gyakran elhangzik a kérdés, hogy „Van egy bejáratott brandem és eddig jól megvoltam a piacon… Miért kell nekem védjegy?” Előfordult már az is, hogy védjegyoltalommal rendelkező személyről derült ki, hogy a cégneve le volt védve, de tizenötféle márkája közül egy sem. A brandépítés rengeteg kihívást tartogat maga előtt, így például az innovatív ötleteket lemásoló piaci szereplőket. Ez egyben az egyik legkönnyebben kivédhető kihívás is, ugyanis ha már első lépéseként védjegyként történő levédéssel kezdjük a márkaépítést, nem kell tartanunk a jól felépített brandünk – büntetlen – másolásától. Sajnos a hazai piacon még mindig nem terjedt el széles körben a jogi öntudatosság a szellemi tulajdon fontossága tekintetében, melynek egy széles szegmentumát képezik a védjegyek. Tudta, hogy a vállalkozások szellemi tulajdona mára kiteszi a cég vagyonának akár felét is? Cikkünk első felében elmagyarázzuk, hogy miért, második felében pedig azt, hogy hogyan védje le márkáit és szlogenjét.

Miért kell nekem védjegy?

Nem is tudatosul a legtöbb magyar kis- és középvállalkozásban, hogy ha a tulajdonos nem lép időben, a levédetlen szellemi tulajdonból gyakran más gazdagszik meg – hívta fel a figyelmet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) elnöke egy napilapnak adott interjúban.

A védjegy a vállalkozásnak elsősorban rendkívüli versenyelőnyt jelent: a szellemi tulajdon óriási érték. Egy közelmúltbéli nemzetközi felmérésből kiderült, hogy a világ ötszáz vezető cégének értékét átlagosan 87 százalékban a szellemi vagyon határozza meg. A szellemi tulajdon jelentőségét a magyar vállalatok nem mindig ismerik fel, ezért versenyhátrányba kerülnek. Előfordulhat, hogy a le nem védett szellemi tulajdont logóstul, gyártási technológiástul, dizájnostul rövid időn belül ellopja egy másik ország cége, és a hazai innovátort semmi nem védi meg ettől.

Védjeggyel rendelkezni presztízs is a cégnek és márkaismertséggel is jár. Tapasztalataink szerint üzleti tárgyalásokon komolyabb tárgyalófélként mutatkozhatnak be azon cégek képviselői, akik a brandjükről fel tudják mutatni, hogy azt védjegylajstromba is bejegyezték, így a másolókkal szemben az jogi oltalmat élvez. A márkahűség szempontjából is megfigyelhető, hogy komolyabban veszik a fogyasztók az adott terméket, ha látják, hogy a logó védjegyoltalomban is részesül, ugyanis azt látják, hogy a gyártó a termék minőségét annak megjelölésében is kifejezésre juttatja.

Egy befutott márkanevet sokan szeretnének használni, hiszen az jövedelemmel jár. Egy licencmegállapodásban magát a brand tulajdonosát is védi az üzletfelek által történő másolástól annak védjegyként történő levédése, továbbá az üzletfelek is biztosak lehetnek abban, hogy kizárólag ők használhatják a licencdíj ellenében a márkanevet, a jogszerűtlen másolás ellen ugyanis könnyűszerrel fel lehet lépni.

Védjegy, a versenyelőny (egyik) kulcsa

Egyik ügyfelünkkel történt meg, hogy kézműves termékeivel nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unión belül is népszerűvé vált, termékeit pedig a jól felépített márkanevével jelölte meg. Idő közben mások is elkezdték használni a márkanevét termékeiken, továbbá még doménnevet is regisztráltak a márkanév alatt. Ügyfelünk úgy jutott el hozzánk, hogy jogi oltalom nélkül sehogyan sem tudtak fellépni a jogszerűtlen másolók ellen. Irodánk segített nekik kiválasztani az oltalmazni kívánt áruk körét és benyújtani az Európai Uniós védjegybejelentést. Miután letelt a három hónapos felszólalási időszak, a legtöbb másolónak elég volt mindössze egy ügyvédi felszólító levelet küldeni és maguktól abbahagyták a brand jogszerűtlen használatát, ugyanis védjegyoltalmat élvezve könnyen megnyerhetők a bitorlási perek, a perköltség – aminek része az ügyvédi munkadíj is – a pervesztes felet terheli. Ügyfelünk tehát utolsó előtti pillanatban lépett a védjegybejelentés felé, ugyanis abban az esetben, ha egyik versenytárs az ügyfelünk márkanevét saját nevében védjegyként levédette volna, a végén még ügyfelünket tilthatta volna el a fáradtságosan kiépített márkanevének használatától.

A védjeggyel tehát fel lehet lépni bárki ellen, aki azzal azonos vagy összetéveszthetőségig hasonló elnevezést – legyen akár cégnév, brandnév vagy szlogen – vagy logót használ. Ez a védelem kiterjed a doménnevekre is: számos jogvitában volt már részünk, ahol elég volt a bitorlóval szemben történő fellépéshez pusztán annyi, hogy ügyfelünk védjegye szerepelt az ellenérdekű fél doménnevében – hozzátesszük, hogy ennek elbírálása szakmailag bonyolult és mindig az eset körülményeitől függ.

Számos internetes platform, közösségi weboldal vagy webáruház is védi a védjegyjogosultakat a jogszerűtlen felhasználás ellen. Például, többek között az Instagram felületén online bejelentést lehet tenni védjegybitorlás tárgyában, ami eredményeként az oldal szabályzata szerint eltávolítják az egyértelműen sértő tartalmat. Az Amazon webáruháznak pedig van egy külön brand registry oldala, ahová a védjegyjogosultak regisztrálhatják védjegyeiket és onnantól az Amazon mesterséges intelligenciája folyamatosan figyeli, hogy tettek-e fel az online piactérre a brand registry-be regisztrált védjegyet sértő terméket. Ha ilyet talál a rendszer, akkor a rendszer a jogtulajdonos engedélyét kéri a potenciálisan védjegybitorló termék online piactéren történő megjelenéséhez.

Hazánkban nőhetne még a szellemi tulajdon-öntudatosság

Pomázi Gyula szerint szerencsére a magyar vállalkozások az utóbbi években felismerték, hogy legalább a logót le kell védetni a külpiacra lépés előtt. Mindazonáltal, az elmúlt tíz éves időszak védjegy bejelentéseinek száma alapján az látszik, hogy a világ többi országával szemben Magyarországon még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a gazdasági élet szereplői a védjegyeik védelmére. Hazánkban, 2019-ben az SZTNH-hoz 3896 védjegybejelentés érkezett, ami 20 %-os növekedés a 10 évvel korábbi 3240 bejelentéshez képest. Ezzel szemben az Európai Unióban a szellemi tulajdon-öntudatosság robbanásszerűen nőtt: 2019-ben az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (a továbbiakban: EUIPO) 160408 védjegybejelentés érkezett, amely mintegy duplájára nőtt a 2009-ben benyújtott 88235 bejelentéshez képest. A szellemi tulajdon védelmére tehát itthon sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani, mert hatalmas versenyhátrányba kerülhetnek a hazai vállalkozások szellemi tulajdonuk megfelelő oltalma nélkül. Érdekességként bemutatjuk, hogy Bulgáriában – amely ország éves GDP-je Magyarország GDP-jének csupán 42 %-át teszi ki – 4344 védjegybejelentést nyújtottak be a nemzeti hivatalhoz 2018-ban, mintegy 11 %-kal meghaladva a magyar bejelentések számát.

Milyen védjegy kell nekem?

A márkaépítés lépcsőinek egyik első foka tehát a védjegybejelentés. Felmerül a kérdés, hogy a kis- és középvállalkozásoknak meddig terjedő védjegyoltalomra van szükségük. Aki kizárólag Magyarország piacán tervez üzleti tevékenységet folytatni, annak brandjét elég csupán magyar nemzeti védjegyként regisztrálni. Európai Unióra vagy annak egy jelentősebb részére kiterjedő tevékenység folytatása esetén, az Európai Unió valamennyi tagállamára kiterjedő Európai Uniós védjegyre van szükség. Ez azt jelenti, hogy egy védjegy 27 országban élvez oltalmat egyidejűleg. Európai Unión kívüli vagy az Európai Unión belül csak mintegy két-három országban történő jelenlét esetén pedig az adott országban benyújtott nemzeti védjegyre vagy nemzetközi védjegyre van szükség.

Utóbbiról érdemes tudni, hogy a nemzetközi védjegybejelentéseket a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (World Intellectual Property Office; a továbbiakban: WIPO) genfi Nemzetközi Irodája lajstromozza a Madridi Védjegy-lajstromozási Rendszer alapján. A nemzetközi védjegyet igénylők a saját országukban lajstromozott megjelölésekre, illetve a szabályszerű nemzeti védjegybejelentésre alapítva nemzetközi védjegybejelentést nyújthatnak be a WIPO-hoz, saját országuk hivatala útján. A nemzetközi védjegybejelentésben meg kell jelölni, hogy mely országokban kéri a bejelentő a nemzetközi védjegye oltalmának elismerését, amelynek sikeressége esetén a megjelölt országokban az oltalom a nemzeti úton lajstromozott védjegyekkel azonos jogokat biztosít.

Védjegyügyintézés ára, díjak

A magyar nemzeti védjegybejelentés hivatali díja – a levédetni kívánt áruk körétől függően – 60.000,- Ft-tól kezdődik, és a díj az áruosztályok számától függ. Európai Uniós védjegybejelentésért az Európai hivatalnak 850 – 1.050 eurót kell fizetni. Nemzetközi védjegybejelentés esetén a bejelentési díj közvetlenül, svájci frankban fizetendő. A bejelentés díja 653 svájci franktól kezdődik, és minden egyes megjelölt ország további 100 svájci frank költséget von maga után. A megadott védjegyoltalom 10 évre szól, amelyet további 10 évre korlátlanul meg lehet újítani, aminek díja megegyezik a bejelentés díjával.

Jól látható tehát, hogy egy magyar nemzeti védjegy esetén a vállalkozást alapesetben mindössze 60.000 forint terheli, onnantól viszont 10 évre szól a kizárólagos használat. Ennél nagyságrendekkel nagyobb károk érhetik a vállalkozást abban az esetben, ha a brand tulajdonosa – védjegy híján – nem tud fellépni a jogtalan másolással szemben – elveszítve ezzel vásárlók tömegét.

A védjegybejelentés ügyintézése 2-3 ügyvédi munkaórát igényel. Ügyvédi tevékenységünk során segítünk kiválasztani a megfelelő védjegytípust, amely a hivatal számára is elfogadható, tanácsot nyújtunk a vállalkozás üzleti tevékenységére, valamint jövőbeli terveire tekintettel az oltalmazandó áruk körére, illetve összeállítjuk a védjegybejelentést és benyújtjuk a megfelelő hivatalnak. A szakértő közreműködés azért kiemelten fontos, mert a hivatal könnyen visszautasíthatja a védjegybejelentést, ha abban valamilyen kizáró okot talál, a bejelentő ezzel pedig elveszíti a befizetett díjakat és védjegyoltalmat sem szerez. A védjegy ugyanis lehet leíró, illetve az oltalmazni kívánt szó lehet túlságosan generikus kifejezés, továbbá a megjelölés ütközhet más korábbi jogába. Mindazonáltal az is előfordulhat, hogy a vállalkozásnak nincs is tudomása róla, hogy olyan márkaneve van, amely ugyan kizáró okba ütközik, viszont a kiterjedt használat során megkülönböztető képességet szerzett és ezért védjegyoltalomban részesíthető.

Bejelentés folyamata

A védjegybejelentést védjegykutatással kezdjük. Ilyenkor ellenőrizzük a szakembereknek készített adatbázisokban, hogy a bejelenteni kívánt megjelölés nem ütközik-e más korábbi védjegyébe vagy egyéb olyan jogába, amely alapján a védjegybejelentést elutasíthatják.

Ezt követően leegyeztetjük ügyfelünkkel a benyújtandó megjelölést és összeállítjuk a védjeggyel oltalmazni kívánt áruosztályt. Miután benyújtottuk a bejelentést, egy hónapul belül meg kell fizetni a bejelentés hivatali díját. A befizetést követően kezdi meg a hivatal a bejelentés alaki és érdemi vizsgálatát. Amennyiben a védjegybejelentést a hivatal rendben találja, meghirdeti a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben, amelyet követő három hónapon belül a védjegybejelentéssel szemben felszólalással élhetnek az arra jogosultak. Felszólalás esetén a bejelentő jogvitás eljárásba kerül a felszólalóval, ahol bizonyítania kell, hogy a védjegybejelentésben szereplő megjelölés alkalmas a védjegyoltalomra és nem sérti a felszólaló által hivatkozott jogokat. A hivatal kedvezőtlen döntésének megváltoztatását a Fővárosi Törvényszéktől lehet kérni, amely bírói fórum előtt azonban kötelező a jogi képviselet, azaz például ügyvédi iroda megbízása.

Amennyiben a felszólalásra nyitva álló három hónapos határidő alatt a védjegybejelentéssel szemben nem érkezik felszólalás, a Hivatal a védjegybejelentést lajstromozza. A hivatal által közzétett tájékoztató szerint 2019. évben a nemzeti védjegy lajstromozására irányuló eljárás bruttó ügyintézési ideje átlagosan 27,4 hét volt.

Külön díj ellenében lehetőség van gyorsított vagy különleges gyorsított eljárás kezdeményezésére is. Utóbbi esetben a hivatal a védjegybejelentést a meghirdetéssel egyidejűleg lajstromozza (ideiglenes lajstromozás). Amennyiben felszólalás érkezik, a hivatal a nem jogerős lajstromozó határozat visszavonja és a felszólalási eljárás lefolytatása után dönt a bejelentés oltalomképességéről.

Miben tudunk mi, szakértők segíteni?

Legyen Ön tehát kis- vagy középvállalkozó, segítünk eligazodni a védjegybejelentési eljárással együtt járó bonyolult kérdésekben, illetve brandjei vonatkozásában kitaláljuk, hogyan hozhatjuk ki a legtöbbet a lehetőségeiből.

2019-ben a védjegybejelentésekben leggyakrabban megjelölt áruosztályok a következők voltak: reklámozás, kereskedelmi ügyletek (35. áruosztály), nevelés, szakmai képzés, sport (41. áruosztály), vendéglátás, élelmezés; időleges szállásadás (43. áruosztály), tudományos és műszaki szolgáltatások (42. áruosztály), valamint a kávé, tea, kakaó, gabonakészítmények, csokoládé, méz (30. áruosztály).

Amennyiben Ön védjegyoltalmat kíván szerezni vállalkozása számára, javasoljuk konzultációs időpont egyeztetését irodánkkal, hogy brandjének kizárólagos oltalmat tudjon biztosítani.