Egy jóhírnek örvendő, közismert előtag korlátlan alkalmazása a termékek széles skáláján rendkívül erős marketing eszközt nyújt egy vállalat számára. Amikor ezek az előtagok kellő népszerűségnek örvendenek, a fogyasztók azokat könnyen felismerik, és az azzal ellátott termékeket vonzóvá teszik a szemükben vásárlás során, hiszen az ismert előtagról a fogyasztók az általuk már jól ismert és jó minőségű termékeket gyártó cégre asszociálnak. Példaként említhetők az Apple és a McDonald’s által használt előtagok, ugyanis előbbinél az ’i’ (többek között: iPod, iPad, iPhone), míg utóbbinál a ’Mc’ előtag (McFish, McToast, McFlurry, McReggeli stb.) kölcsönöz – minőségileg is – erős megkülönböztető képességet az említett vállalatok által forgalmazott termékeknek.
A vállalkozás sikerét jelentő előtag
A ’Mc’ előtag népszerűségén a McDonald’s számos versenytársa próbált már gyors haszonra törni, azonban annak kizárólagos használatát a McDonald’s idáig általában sikerrel vindikálta magának. Példaként említhető egy 2016-os eset, amelyben a McDonald’s a ’Mc’ előtag sérelmére hivatkozva támadta meg a ’MACCOFEE’ megjelölést, amelyet egy Szingapúri társaság regisztrált Európai Uniós védjegyként az Unióban történő forgalmazás céljából. A Szingapúri társaság fellebbezése folytán hiába ment el az ügy az Európai Unió Bíróságáig, azonban a McDonald’s részéről nem okozott nehézséget annak bizonyítása, hogy a közismert ’Mc’ előtagra az összetéveszthetőségig való hasonlóság miatt a Szingapúri társaság a ’MACCOFEE’ megjelölésével tisztességtelenül kihasználná a ’Mc’ előtag kiérdemelt hírnevét.
A védjegy kötelezettség is a jogosultnak
Nem minden esetben ilyen könnyű azonban akár még egy jól ismert védjegy megvédése sem. Azzal ugyanis, ha valaki egy megjelölését védjegyként lajstromoztatta, nem csupán jogosultságot szerez arra, hogy az általa meghatározott áruosztályokban szereplő termékeket (például: sültburgonya, húsos szendvicsek, vendéglátás, éttermi szolgáltatások) – szó vagy ábrás – megjelölésével elláthatja, de egyúttal kötelezettsége is keletkezik annak használatára. Azaz, a védjegy használatára nemcsak jogosultsága, hanem kötelezettsége is keletkezik a lajstromozással. Nem indokolt ugyanis fenntartani a védjegyjog által biztosított kizárólagos oltalmat azon megjelölésekre, amelyeket a jogosultja gazdasági tevékenysége során nem használ, hiszen ezzel versenytársait indokolatlanul kiszorítaná a piacról és a már amúgy is zsúfolt védjegynyilvántartások még tovább duzzadnának.
Azonos módon, mind a hazai, mind pedig az Európai Uniós védjegyről szóló jogszabály negatív jogkövetkezményeket helyez kilátásba arra az esetre, „Ha a jogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a […] védjegy tényleges használatát […] az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta”. Ebben az esetben bármely harmadik személy úgynevezett használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárást kezdeményezhet a védjegy ellen, amely eljárásban a védjegyjogosultnak bizonyítania kell, hogy a védjegyét a jogszabálynak megfelelően használta.
A McDonald’s és a Supermac’s idei első csatája: a ’BIG MAC’ ügy
A szóban forgó jogszabályhelyre az ír Supermac’s (Holdings) Ltd hivatkozott 2017. április 11. napján az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO) beadott kérelmében. A kérelem indokolásában előadta, hogy a Mcdonald’s a szóban forgó védjegyet elmulasztotta öt éven át megszakítás nélkül használni, ezért kérte a McDonald’s ’BIG MAC’ szóvédjegyének teljes törlését. A McDonald’s védekezésében számos bizonyítékot szolgáltatott a használatra vonatkozóan, amelyet az ír társaság azzal az érvvel vitatott, hogy a szolgáltatott bizonyítékok nem elégségesek és egyébként is csak néhány áruosztályra kiterjedő használatra vonatkoznak – például szendvicsekre igen, míg egyéb termékekre és szolgáltatásokra nem. A kellően nem igazolt használat hiánya miatt végül 2019 januárjában úgy döntött az EUIPO, hogy megszünteti a McDonald’s ’BIG MAC’ védjegyét valamennyi áruosztályra vonatkozóan. Ez a döntés azonban még nem végleges, mivel a McDonald’s megfellebbezte az EUIPO döntését, így a további döntést a fellebbezési tanácstól várhatjuk. Bár az említett ügy még sokáig elhúzódhat és akár az Európai Unió Bírósága előtt dőlhet el véglegesen, attól azonban nem kell a McDonald’s-nak tartania , hogy a Supermac’s európai terjeszkedése során megnyílt új éttermeiben láthatjuk viszont a Big Mac szendvicseket. Ugyanis a McDonald’s-nak a hivatkozott eljárással érintett védjegyén kívül még számos BIG MAC védjegye van.
Ezen ügy tanulsága annyi kell, hogy legyen a cégeknek, mint védjegyjogosultaknak, hogy hiába használ valaki egy védjegyet akár nagyon intenzíven is, nem mindegy, hogy milyen bizonyítékokat nyújtanak be egy használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárásban, ugyanis a bizonyítékoknak meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályoknak és a joggyakorlatnak.
A második ütközet: Az önálló ’Mc’ szóvédjegy részleges elvesztése
2017 áprilisában a Supermac’s egy másik kérelmet is benyújtott az EUIPO-nál, ezúttal a ’Mc’ előtag ellen, amelynek alapjául szintén a tényleges használat elmulasztása miatti jogvesztésről szóló jogszabályhelyet jelölte meg. Az ügyben az EUIPO 2019. július 31. napján úgy rendelkezett, hogy a McDonald’s-nak a ’Mc’ előtag, mint külön szóvédjegy kizárólagos oltalmára való jogosultságát bizonyos áruosztályokban teljes egészében törli, míg más áruosztályokban csupán néhány árura korlátozza a megfelelő használat hiánya miatt.
A McDonald’s ugyanis sikertelenül bizonyította a kérelem benyújtását megelőző öt évben a ’Mc’ szó megszakítás nélküli használatát bizonyos áruk, szolgáltatások vonatkozásában annak ellenére, hogy mintegy húsz különféle bizonyítékot csatolt be a használat igazolására. Az EUIPO a döntésében egyetértett a Supermac’s azon érvelésével is, hogy a McDonald’s nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a ’Mc’ előtagot, mint szóvédjegyet valamennyi termék vonatkozásában önállóan is használta a vonatkozó jogszabály alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelően.
Mi számít a tényleg használatot igazoló megfelelő bizonyítéknak?
Erre a kérdésre nem lehet egzakt választ adni, mivel a bizonyítékok mindig az eset összes körülményeihez képest egyedileg vizsgálandók. Az Európai Unió Bírósága egy előzetes döntéshozatali eljárásra bocsátott ügyben például kimondta, hogy „a védjegy [Európai Unión] belüli tényleges használatának megítélésekor az egyes tagállamok területi határait figyelmen kívül kell hagyni”. Mindazonáltal, a megfelelő földrajzi kiterjedtség eldöntésénél „a tényleges használat megítélése függ az érintett piacon a szóban forgó áru vagy szolgáltatás tulajdonságaitól is”.
Az EUIPO a McDonald’s által az ’Mc’ szóvédjegy vonatkozásában a Németországban, Franciaországban, illetve az Egyesült Királyságban történő folyamatos és tényleges használatról rendelkezésre bocsátott rengeteg bizonyítékot az érintett piac (nevezetesen az EU) megállapíthatósága tekintetében megfelelőnek ítélte a kulcstermékek körében.
Azonban a vonatkozó jogszabály szerint azt a további kritériumot is bizonyítani kell egy ilyen eljárásban, hogy a használt megjelölés csak a védjegy megkülönböztető képességét nem érintő elemekben tér el a védjegy lajstromozott formájától. Ez azt jelenti, hogy például a McNuggets, McMuffin, McFish, McToast szavak nem térnek el olyan mértékben a ’Mc’ szóvédjegytől, hogy azok befolyásolnák az ’Mc’ szónak a fogyasztókra tett benyomását. Az EUIPO végül arra a döntésre jutott, hogy a sok ’Mc’ előtaggal használt megjelölés közül azon neveknél állt fenn ez a feltétel, ahol az ’Mc’ előtag után a termék angol nyelvű alkotórészére utaló szó (pl. muffin, hal, toast stb,) áll. Emiatt a McRIB, McMuffin, McToast, McFish, McWrap, McNuggets és a McChicken termékekkel kapcsolatosan fogadta el az EUIPO a McDonald’s cég által benyújtott bizonyítékokat.
A fenti, megfelelőnek ítélt bizonyítékokkal érintett termékek esetén maradt fenn tehát a ’Mc’ szóvédjegy oltalma az EU-ban
Az EUIPO döntése értelmében tehát a McDonald’s a továbbiakban csak bizonyos fajta termékei esetében használhatja kizárólagosan a ’Mc’ szóvédjegyet (többek között csirkefalatkák, és különfajta húsokból és halakból készült szendvicsek, azaz hamburgerek, wrapek, muffinok), a többi termékkaterógiában, mint például italok, desszertek, ízesítőszerek, a tojás- és tejtermékek és az éttermi szolgáltatások vonatkozásában azonban a ’Mc’ önálló szóvédjegy kizárólagos oltalma megszűnt.
A döntéstől függetlenül, természetesen számos ’Mc’ előtaggal kezdődő, terméknevet jelölő védjegy létezik még (pl. McChicken, McNuggets, McFlurry), illetve természetesen maga a McDonald’s védjegy és annak számos változata is oltalom alatt áll, amely védjegyekben a szóban forgó ’Mc’ előtag a védjegy lényeges elemeként szerepel. Mindazonáltal, az EUIPO döntésének – jelen formábban való – esetleges véglegessé válását követően az előző bekezdésben felsorolt termékek „Mc” védjeggyel való megjelölése vonatkozásában a McDonald’s a jövőben nem tarthat igényt a külön ’Mc’ szóvédjegy oltalmára.
Mi lesz a végső felvonás eredménye?
A McDonald’s védekezésében arra is hivatkozott, hogy a ’Mc’ előtag hosszantartó használata miatt a szóvédjegyről az európai fogyasztók széles körben és kizárólagosan a McDonald’s nevére, illetve termékeire asszociálnak. Ez a hétköznapi ember fejével gondolkozva alighanem vitathatatlan, ugyanis bárki, aki betér egy McDonald’s étterembe – de még az utcai hirdetőplakátokon is – rögtön a ’Mc’ előtagú termékek seregével találja szembe magát. Ugyanez elmondható a Big Mac – szendvicsek – vonatkozásában is, amelyet a McDonald’s 1967-ben mutatott be.
Azt a tényt az EUIPO is elismerte, hogy az ’Mc’ előtaggal kezdődő védjegyek ún. védjegycsaládot alkotnak, sőt, a cikk elején hivatkozott MACCOFFEE döntésre is hivatkozott, amely döntés sikere a ’Mc’ védjegycsaládon alapul. Ugyanakkor a védjegycsalád létezése és annak a kérdésnek az eldöntése, hogy megegyezik-e egy lajstromozott védjegy és a ténylegesen használt megjelölés, két különböző kérdéskörbe tartozik. A védjegyhivatalok nem hagyhatják ugyanis, hogy bizonyos cégek kizárják a védjegyeikkel a versenytársaikat a termékeik olyan áruosztályban való levédetésének lehetőségétől, amelyben a megjelöléseiket nem használják a védjegytörvény rendelkezéseinek megfelelően.
Ugyanakkor ez a döntés álláspontom szerint nem képezheti akadályát annak, hogy a McDonald’s cég a számos védjegye és a jóhírű „Mc” védjegycsaládja alapján sikerrel fellépjen mások ellen, akik olyan megjelölést próbálnak védjegyoltalom alá helyezni vagy olyan megjelölést használnak, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek az ő korábbi védjegyeivel, vagy amelyek a korábbi jóhírű védjegyei (és így a védjegycsaládja) megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértenék vagy tisztességtelenül kihasználják. Nem kizárt szerintem elvileg az sem, hogy a jövőben akár a Supermac’s ellen is sikerrel fellépjen a McDonald’s számos más védjegye alapján.
dr. Lantos Judit
ügyvéd, a Danubia Legal partnere