A jól ismert közmondás szerint: „ismétlés a tudás anyja”, és ez védjegy fronton is igaz. Ezért úgy vélem, nem hiábavaló, ha röviden összefoglalom azokat a változásokat a Védjegytörvényben (a teljesség igénye nélkül), amelyekre mindenképpen oda kell figyelnünk.
2019. január 1-én lépett hatályba a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) módosítása.
A Vt. módosításának elsődleges indoka a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése volt.
A Védjegytörvény európai uniós kötelezettséggel összefüggő módosítása során ugyanakkor a törvény egyes rendelkezéseinek az elmúlt évek gyakorlatára és az ügyfelek érdekeire tekintettel történő „finomhangolására”, valamint az elektronikus ügyintézésre tekintettel szükséges új szabályok törvénybe iktatására is lehetőség nyílt.
A módosult rendelkezések közül itt az alábbiakra szeretnénk felhívni a figyelmet:
- Változtak a lajstromozható megjelölésekre vonatkozó szabályok. Az új szabályok értelmében,megszűnt a védjegyek grafikai ábrázolására vonatkozó követelmény. Ez annyit tesz, hogy a lajstromozási kérelemben szereplő megjelölések ábrázolására – az ún. hagyományos megjelölések mellett (pl. szó, ábrás) – lehetőség nyílt bármely, széles körben elérhető technológia alkalmazásával, azaz pl. hangfájl vagy videófájl benyújtásával igényelni az oltalmat. Az új típusú megjelölések bejelentésének lehetőségével többféle megjelölés típus válhat oltalomban részesíthetővé, így igényelhető védjegyoltalom pl. pozíció megjelölésekre, mozgást ábrázoló megjelölésekre vagy multimédia megjelölésekre. Az új típusú megjelölések mibenlétéről tájékozódhatnak a Hivatal honlapján (sztnh.gov.hu), a Védjegyek címszó alatt a megjelölések típusai/nem hagyományos megjelöléstípusok útvonalon. (A Hivatal adatbázisa szerint pl. az M1901930 ügyiratszámú mozgás típusú védjegybejelentés már oltalom alatt áll).
- Megtörtént a kizáró okok rendszerének finomhangolása is, melynek során egyebek mellett a feltétlen kizáró okok körében pontosításra került, hogy a megkülönböztetésre egyébként nem alkalmas megjelölés a megkülönböztető képesség megszerzése alapján akkor részesülhet oltalomban, ha használata révén a bejelentés napját megelőzően, vagy azt követően, de a lajstromozási eljárás befejezését megelőzően szerzett megkülönböztető képességet.
- Mind a feltétlen, mind pedig a viszonylagos kizáró okok körében részletes szabályozást kaptak a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos kizáró okokra vonatkozó rendelkezések. Kiemelendő, hogy a feltétlen kizáró okok körében a lajstromozási eljárás során a Hivatal az érdekelt fél észrevétele vagy felszólalása nélkül is ’ex officio’ vizsgálja, és elutasítja a földrajzi árujelző bejelentési napjánál később tett védjegybejelentésben a földrajzi árujelző által jelölt termékkel azonos típusba tartozó árukra vonatkozóan olyan megjelölésre igényelt oltalmat, amelynek használata a földrajzi árujelző jogszabályban meghatározott oltalmába ütközne. Szintén hivatalból vizsgálandó, és elutasítandó az a megjelölés, amely az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát, vagy a borral kapcsolatos hagyományos kifejezések oltalmát biztosító, vagy a hagyományos különleges termékek bejegyzését szabályozó európai uniós jogszabály rendelkezései vagy megfelelő nemzetközi megállapodás alapján ki van zárva az oltalomból (nemzetközi megállapodás alapján akkor, ha abban az Európai Unió vagy Magyarország részes fél).
- Ezek sorában külön érdemes felhívni a figyelmet a hagyományos különleges termékekre (rövidített nevén: HKT), ugyanis amennyiben egy bejelentett megjelölés tartalmaz egy korábbi HKT megnevezést, csak abban az esetben adható rá oltalom, amennyiben az árujegyzékben ezt a tényt feltüntetik. Az európai uniós oltalom alatt álló hagyományos különleges termékekre kutatni lehet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának „Ambrosia” elnevezésű adatbázisában, mely az SZTNH honlapjáról is elérhető. Példaként álljon itt az M191691 ügyiratszámú „Szarvasi Mozzarella” ábrás, lajstromozott védjegy, mely a 29. áruosztályban a következőképpen árujegyzék korlátozással felel meg a fenti követelményeknek: „Mozzarella hagyományos különleges termék termékleírásának megfelelően előállított sajtok.”
- A fentiekhez kapcsolódóan említést kell tenni arról is, hogy módosultak az árujegyzék összeállítására vonatkozó szabályok A védjegybejelentés árujegyzékében igényelt áruk és szolgáltatások meghatározásának kellően egyértelműnek és pontosnak kell lennie. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tételesen fel kell sorolni és szabatosan meg kell határozni azokat az árukat és/vagy szolgáltatásokat, amelyek tekintetében a védjegyoltalmat igénylik. Az áruk és szolgáltatások meghatározásánál lehetőség szerint javasolt az ún. Nizzai osztályozás meghatározásainak használata, amely szintén elérhető a Hivatal honlapján a ”Szakmai felhasználóknak / Védjegy / Osztályozás” útvonalon. Fontos hangsúlyozni, hogy a korábbi gyakorlatot, miszerint az egyes áruosztályok Nizzai Osztályozás szerinti ún. fejezetcímeit megadva, illetőleg ”az adott áruosztályba tartozó valamennyi áru/szolgáltatás” hivatkozással az adott áruosztályba tartozó valamennyi árura, ill. szolgáltatásra kiterjedően igényelhettünk oltalmat, el kell felejteni. Amennyiben a bejelentésben az adott áruosztály fejezetcímét adjuk meg, abban az esetben az oltalomi igényünk kizárólag és konkrétan a fejezetcímben meghatározott árukra és/vagy szolgáltatásokra fog vonatkozni, tehát nem fedi le az adott osztály/ok/ teljes körét.
- Egyes eljárási határidők jelentősen rövidültek, ezért fokozott figyelmet a határidőkre, ne a megszokott rutin szerint cselekedjünk. A védjegybejelentés igazgatási szolgáltatási díjának befizetési határideje a korábbi két hónap helyett a bejelentés napjától számított egy hónapra rövidült, és ma már felszólalás esetén is a felszólalás benyújtásától számított egy hónapra rövidült a hivatali díj megfizetésének határideje. A hivatali ügyvitel során alkalmazott eljárási időtartamok is lerövidültek, így például a védjegybejelentésnek a Hivatal Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben történő meghirdetése a hivatali kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldését követően 15 napon belül megtörténik, ami korábban jellemzően egy hónap volt. Szigorúbbá váltak a határidőhosszabbításra vonatkozó szabályok, aminek eredményeként akár hónapokkal is lerövidülhet az az idő, amivel a Hivatal előtti eljárásokat határidőhosszabbítások útján el lehetett nyújtani.
- Lényeges változások történtek a védjegyoltalom megújításának szabályaiban is. Fontos itt hangsúlyozni, hogy amennyiben a védjegy oltalmi idejének (a bejelentés napjától számított tíz év) lejártát követően kérjük az oltalom megújítását – amire a lejárat napjától számított 6 hónapon belül van lehetőség –, ebben az esetben a megújítási díjon felül kiegészítő díjat is kell fizetni, melynek összege további 30.000 Ft.
- Ami egyébként a hivatali eljárási díjakat illeti, a legfontosabb változás, hogy szerkezetében és összegeiben is módosultak a védjegybejelentés és a megújítás eljárási díjai, mégpedig úgy, hogy egyetlen áruosztályra vonatkozó védjegybejelentés, illetve védjegy esetén a bejelentési és a megújítási díj 60.000 Ft-ra csökkent. A második áruosztály után viszont további 20.000 Ft, a harmadik után további 30.000 Ft, a negyedik és minden további áruosztály után pedig osztályonként további 40.000 Ft díjat kell leróni. A részletes díjtáblázat – a hatályos díjrendelet mellett – szintén megtalálható a Hivatal honlapján.
- Végezetül említésre érdemes, hogy a védjegybejelentésekkel szembeni felszólalások eljárási szabályai között új elemeket is találhatók, így például a felek közötti egyezségre vonatkozóan. A bejelentő és a felszólaló együttes kérelme után esetén a Hivatal egy alkalommal legalább kettő, de legfeljebb négy hónap határidőt biztosít a megegyezésre. Erre az időtartamra az eljárás szünetelni fog. Fontos változás az is, hogy felszólalási eljárásban a Hivatal szóbeli tárgyalást kérelemre csak akkor tart, ha azt a felek együttesen kérik. Persze ha a Hivatal úgy ítéli meg, hogy a tényállás tisztázása érdekében szükség van az ellenérdekű felek meghallgatására, szóbeli tárgyalást hivatalból is kitűzhet. Az ettől eltérő esetekben a Hivatal a felek beadványainak értékelése alapján írásban hozza meg a döntését.
Bízom benne, hogy ezzel a rövid áttekintéssel segítségére lehettem a jelenlegi és a jövőbeni védjegyjogosultaknak.
Szép Erika
védjegy tanácsadó
