Röviden: igen. Bővebben: igen, de…
Sokan szeretnék saját nevükkel fémjelezni vállalkozásukat, terméküket, szolgáltatásukat. Ennek különböző oka lehet. Lehet, hogy ez a legegyszerűbb megoldás, adja magát, de lehet mögötte némi exhibicionizmus, büszkeség, személyes történet, történelem is. Olyan is van, aki a védjegyet a születésnapjára kapja ajándékba, ami – mondhatni – kedves gesztus, de azért nem árt, ha kapcsolódik hozzá egy termék vagy egy szolgáltatás.
Egy vezetéknév jelezheti, hogy családi vállalkozás termékéről van szó (pl. Zwack – szeszesital-gyártás, Ferrero – édességipari gyártó, AMATI – olasz hegedűkészítő família). Gyakori az is, hogy egy újdonságnak számító termék vagy szolgáltatás kitalálója, feltalálója vagy a cég alapítója saját magát is szeretné megmutatni a termék, a vállalat mögött a neve márkanévvé tételében (pl. FORD, Ferrari – autógyártás, Pick, Herz – szalámigyár). Van, aki a vezetéknevét adja (pl. Kotányi – fűszer, KATUS – étrendkiegésztők, ZSIDRÓ – szépségápolás), van, aki keresztnévvel jelöli termékét vagy szolgáltatását – amihez nem is feltétlenül kötődik konkrét személy (pl. OSZKÁR – telekocsi szolgáltatás, Szilvia – háztartási papíráru). Lehet becenév (pl. Ilcsi – kozmetikumok) vagy művésznév (pl. ZSÉDA – kozmetikumok, ruházati cikkek, Majka – szórakoztatás), de akár a teljes név is védjeggyé tehető (pl. Jamie Oliver – éttermi szolgáltatás, Horváth Rozi – fűszer, Richter Gedeon – gyógyszeripar. Itt megemlítem a Horváth Rudolf fuvarozó céget is, ami elsőként jutott eszembe, mikor a cikk írásába kezdtem, hiszen ez egy nagyon gyakran szembejövő márkanévként használt személynév. A jelen felsorolásban azonban mégis kakukktojás, mert a név nem áll védjegyoltalom alatt.)
Az első valóban gyors gyorséttermi szolgáltatást kitaláló és megvalósító Richard és Maurice McDonald az éttermüket vezetéknevükről nevezték el, a név védjegyként történő levédését mégsem tartották fontosnak. Nem voltak jó üzletemberek. A McDonald’s azért vált a világ legsikeresebb franchise étteremláncává, mert egy Ray Kroc nevezetű „porszívóügynök” meglátta benne a potenciált, és ügyesen manőverezve fokozatosan átvette az irányítást az egyre terjeszkedő étteremlánc felett. Ennek ellenére az étteremláncot soha nem jutott eszébe átnevezni, például a saját nevére, mert – mint Az alapító (The Founder) című filmből megtudhattuk – nem talált volna ennél jobban csengő, igazi amerikai nevet. Első dolga volt, hogy a McDonald’s névre védjegyoltalmat szerzett és a világ egyik legértékesebb márkanevévé tette. A McDonald fivéreket kigolyózta az vállalkozásból úgy, hogy még a név használatától is eltiltotta őket. Szomorú, de tanulságos történet volt ez a McDonald testvérek számára.
Aki a saját személynevét a gazdasági-kereskedelmi tevékenysége során márkanévként kívánja használni vagy már használja is, okosan teszi, ha ezt a nevet védjegyként is megvédi, azaz védjegyoltalmat szerez rá annak érdekében, hogy meg tudja akadályozni az azonos vagy hasonló névvel piacra lépő versenytársakat, és egyúttal biztosítsa magát az ellen, hogy mások, akár rosszindulatúan, akár véletlen ütközés miatt megpróbálják eltiltani őt saját neve kereskedelmi névként, cégnévként, illetve terméke, szolgáltatása márkaneveként történő használatától, vagy akár domain névként való regisztrálástól.
Általános tévhit azonban, hogy a saját nevét bárki bármikor védjegyként regisztráltathatja a gazdasági tevékenységékez kapcsolódóan. Ugyanis nem mindenki tudja megvédeni vezetéknevét védjegyként, még akkor sem, ha már vállalkozási névként vagy termékének vagy szolgáltatásának márkanévként használja, és még akkor sem, ha senki másnak nincs korábbi joga e névhez védjegyként. Hogyan lehetséges ez?
Egy védjegybejelentés megtételekor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elsősorban azt vizsgálja, hogy a védjegy rendelkezik-e kellő megkülönböztető képességgel, azaz alkalmas-e arra, hogy egyértelműen jelezzen egy adott vállalkozást, terméket vagy szolgáltatást a fogyasztók számára. Ez a személynévből álló védjegyek értékelésénél sincs másképp, a Hivatal nem alkalmaz sem enyhébb, sem szigorúbb értékelési feltételeket. Tulajdonképpen azt vizsgálja, hogy
(i) mennyire gyakori előfordulású a védjegyként bejelentett személynév általában;
(ii) mekkora az a piac, amit a személynévvel fémjelzett vállalkozás érint, vagyis mennyi hasonló vagy azonos árut gyártó, vagy szolgáltatást nyújtó vállalkozás van a piacon;
(iii) az adott név az adott szektorban mennyire gyakori.
Ha a vizsgált személynevet nagy valószínűséggel más gyártók és forgalmazók is használhatják a név gyakorisága miatt (pl. Horváth), kevéssé valószínű, hogy az érintett vásárlóközönség úgy tekinti majd, hogy ilyen néven adott piacon adott tevékenységet csak ez az egyetlen piaci szereplő gyakorolhat. A védjegynek pedig az egyik legfontosabb funkciója, hogy jelezze a termék vagy szolgáltatás eredetét, hogy az mely vállalkozástól származik. Általánosságban elmondhatjuk tehát, hogy minél gyakoribb előfordulású az adott személynév, és minél általánosabb árukörben kívánja használni és levédeni a jogosult (pl. élelmiszer), annál nagyobb az esélye arra, hogy a Hivatal elutasítja a védjegybejelentést.
A védjegybejelentés során lehetőség van azonban arra is, hogy ún. szerzett megkülönböztető-képességet igazoljon a bejelentő. Azt kell ilyenkor bizonyítania, hogy a védjegyként bejelentett személynevét már használja a gazdasági tevékenysége során, és azt olyan mértékben használta már (pl. nagyobb mennyiséget adott el, reklámozott ezen a néven), hogy az érintett fogyasztók nagy része az ő vállalkozását, termékét vagy szolgáltatását már megismerte, köti a névhez. Amennyiben a szerzett megkülönböztető képesség bizonyítása sikeres, a név védjegyoltalmat nyerhet még akkor is, ha a hivatali vizsgálat során adott áru vagy szolgáltatás tekintetében nem találtatott megkülönböztetésre alkalmasnak.
Ha Ön bizonytalan abban, hogy a vállalkozásában használt saját személyneve vajon védjegyként lajstromozható-e, megfontolhat olyan alternatív lehetőségeket is, mint például két vagy több név összekapcsolása (pl. egy társas vállalkozás esetén: Szőke & Szabó), a név kiegészítő szóval, például a vállalkozás természetének megnevezésével történő társítása (pl. NOVÁK OPTIKA), vagy a név megkülönböztető képességet biztosító vizuális megjelenítése, például különleges betűtípussal, vagy ábrás környezetbe helyezésével. Így a védjegye egyedibb lesz, erősebb megkülönböztető képességgel rendelkezik majd, és nem kell attól tartania, hogy a Hivatal lajstromozásra alkalmatlannak találja. Ám ez csak az első szűrő a védjegyoltalom elnyeréséhez vezető úton, hiszen a védjegyoltalom megszerzésének és biztonságos fenntarthatóságának az is fontos feltétele, hogy a védjegyként igényelt név mások korábbi jogaival nem ütközzön. Ez azonban egy rendkívül összetett kérdés, ami már túlmutat a jelen cikk témáján.
Ha védjegybejelentést fontolgat, javaslom, mindenképpen forduljon tapasztalt védjegyjogászhoz tanácsért.
Dr. Bial Nikoletta
ügyvéd
